Jön haza a gyerek apja külföldről hosszú idő után. én közben gyed alatt megváltoztam. Vége lesz?

nem vagyok már az a lány, akivel élt.(vidám, éljünk a mának típus)

hanem felelősségteljes anya és nő lettem, kicsit konzervatív is, relatíve szigorú napirend és szabályok szerint élve, a holnaptól (mivel nincs munkám még)görcsösen aggódva, soha nem tudok nevetni, mosolyogni, csak a gyermekemnek, de alapvetően zárkózott lettem és nem hiányzik a szexuális élet sem, és nincs erőm se már körömlakkozni, meg a csili vili kiegészítőkhöz sem, mint anno, átmentem amolyan natur természetesbe, akit kb senki nem vesz észre ha szembejön.

mivel jön haza, tele vagyok feszültséggel ez miatt. ezért nem is várom úgy érze ne is jöjjön...

de igazából szeretem a szívemben őt.

de szóval eddig remeteként élek, azt sem tudom miről beszélgessek vele...

neten úgy ahogy mennek formális beszélgetések köztünk, ő úgy tűnik féltékeny, szóval mintha inkább birtoklási vágy lenne is csak az ő részéről nem tiszta szeretet/szerelem..

próbáltam már készülni erre, neki álltam sportolni, felvenni a kapcsolatot bnőkkel, hogy legalább társasági életet éljek és szépíteni magamon, hogy valahol visszakapjam régi önmagam ideig-óráig ment is, de nem állandósult, újra szürke egér lettem.

(amúgy hiányzik is nekem a régi énem. néha úgy tűnik, mintha önmagamnak egy új reinkarnációja lennék élhetetlenebb kiadásban)

most mi lesz így?

mit csináljak?