Mi lehet velem a baj? Miért nem akarok gyereket?

szia Kérdezõ! :) nem tudok érdemben válaszolni, de nem vagy egyedül. 18 éves lány vagyok, és mindig is tudtam hogy én nem vágyok gyerekre, már 10 évesen is mondogattam anyukámnak hogy nekem sose lesz. Adok még magamnak 10 évet, de szerintem ez már nem fog változni. Nem utálom a gyerekeket, pár óráig elszórakozok velük, de azért megkönnyebbülök a tudattól, hogy bármikor visszaadhatom az anyjának amikor elegem van.

Mellesleg ebbe a világba talán már nem is érdemes gyereket vállalni... :(

Nem változik a világ, elég sok idősebb embert ismerek (50-70 és afelett), akinek sosem volt gyereke és nem is akart. És nem bánták meg, leéltek együtt egy teljes életet boldogan.

De olyat is ismerek, akiknek lett gyereke és úgy élték le boldogan.

Itt inkább azzal van a baj, hogy sokan képtelenek továbblátni a csökött agyukkal annál, mint hogy ösztönlény módjára gyártani kell a gyerekeket ha elérnek egy bizonyos kort.

Drága Momzilla! Azért azon is próbálj majd meg kérlek egy picit elgondolkodni, hogy vajon honnan pótolják azt a rengeteg adót, amit a nagycsaládosoknak nem kell megfizetniük? Ha nem megy a gondolkodás, akkor megsúgom, azok fizetik meg, akik nem nagycsaládosok. Ezen kívül a gyermekkel rendelkezők sokkal több előnyt élveznek rengeteg területen, vajon ki dolgozik helyettük, amíg anyuka otthon van a beteg gyerekkel pl.?

Érdekes, volt olyan munkahelyem, ahol rajtam kívül mindenkinek volt gyermeke, több is, de soha egyetlen percig nem gondolkodtam azon, hogy ki maradjon túlórázni, ha sok munka volt, mindig maradtam, hogy a többiek tudjanak menni a gyerekért. Szabadságra is csak akkor mentem, amikor már a családosok kijelölték, hogy ők mikor szeretnének szabira menni. Egy pillanatig nem volt bennem rosszindulat, ez így volt természetes. Ellenben néhány gyerekes szülő mérhetetlenül tudott irigykedni, mikor elmeséltem, hogy hétvégén moziban voltam a párommal vagy csak leültem elolvasni egy könyvet.

Érdekes, hogy a mintaszülők panaszkodnak a legtöbbet és valamiért folyton kipécézik maguknak a gyerekteleneket. Tisztelet a kivételnek.

Volt itt egy olyan hozzászólás (már nem találom) hogy gyerek nélkül nincs értelme az életnek és ha egy pár nem vállal gyereket, akkor egy idő után nem fejlődik sehova a kapcsolatuk. Hát ehhez hozzáfűznék valamit.

Van egy barátnőm, aki a férjével évekig azon dolgozott, hogy sikerüljön gyereket vállalniuk. Sajnos sehogy nem jött össze, nyolc éve görcsöltek rajta, mikor egyszer megtörtént a csoda és terhes lett. Addig imádták egymást a férjével. Aztán abban a pillanatban, ahogy megszületett a gyerek, a barátnőm egy hárpia lett. Csak a gyerek létezett számára, senki más. Annyira, hogy a férjét már az ágyba sem engedte be, mert a gyerek került apuka helyére. Soha egy pillanatra nem bízta rá a nagyszülőkre sem, éjjel-nappal a gyerekkel volt, mint aki szerelmes a saját gyerekébe, tényleg beteges szinten. Természetesen mire a gyerek elérte a 2 éves kort, teljesen tönkrement a házasságuk. Elváltak, anyukánál maradt a gyerek, az apját alig láthatja.

Ezt csak azért írtam le, hogy lássa a kedves kommentelő, hogy nem csak a filmbeli családminta létezik ám, ahogy azt sokan gondolják.

66 Ki mondta egy árva szóval is itt, hogy a gyerek egy darab szar?!! Attól, mert valaki nem szereti vagy éppenséggel utalja őket azzal messze nem jelentette ki, hogy egy darab szar, tehát nem véleményt formált, szimplán azt mondta Ő nem szereti/utálja őket, mert idegesítő a bömbölés, hiszti stb.

Ellenben azokkal, akikről a példádban írsz, miszerint azért tartják egy darab szarnak a másikat, amiért azok nem szeretik a kölköket. Rohadtul nem ugyanaz a kettő és ne haragudj, de ha én azt mondom valakinek, hogy nem szeretem a gyerekeket, mert idegesítőek és a másik ezen ovis módjára bevágja a durcát, hogy ő aztán nem akar többet velem beszélni, hát azért egy pillanatig nem kár, ilyen felszínes, ítélkező emberrel nekem aztán semmi dolgom.

Senki nem erőltette a kérdezőt arra, hogy ne szüljön, az még megvan hogy ő maga nem akar?? Most nyugodtabb lenne a lelked, ha habzó szájjal nekiállnánk győzködni, hogy deeee szüljé, mert azt úgy kell?! Hát nem, eszembe nem jut felnőtt ember szándékosan rábeszélni valamire, amitől a hideg rázza, sőt ha hasonlóan érzek én is a téma iránt, akkor le fogom írni és “megnyugtatom” afelől, hogy messze nincs egyedül a dologgal, tetszik ez másoknak vagy sem..🤷🏻‍♀️

Kérdező, semmi baj nincs veled.

Nagyon sokan vannak hozzád hasonlóak, köztük én is. Visszataszító az egész.

Nem kötelező gyereket vállalni, pláne ha Te nem szeretnéd, akkor senki kedvéért ne vállalj, jogod van dönteni a tested és az életed felett!

Ha a párod akar, akkor keressen valaki mást, Téged meg hagyjon békén. Ha Te nem akarsz gyereket, miatta se rontsd el az életedet egy gyerek miatt.