Szerintetek is ciki ha egy férfi sír?

A párod olyan férfias, amennyire te nőies.

Hihetetlenül buta nő vagy, a későbbiekben még sokat fogsz sírni emiatt. Lehet, hogy a párod ügyetlen, és nem tud felszerelni a polcot, de ettől még lehet a legjobb ember a világon. És ha sír, hogy elvesztette egy jó barátját, az is csak azt mutatja, hogy mennyire jó ember.

Sikeres nő vagy? Én is. De ettől még itthon szeretek NŐ lenni. Szeretek a párom kedvére tenni, és nem játszani itthon is a kemény üzletasszonyt. Az a munkahelyemre tartozik, és nem itthonra. Egy nő az otthonában, a párja mellett legyen érzékeny, kedve NŐ. És örüljön, ha egy normális, jó érzésű, megbízható, becsületes párja van.

Nem...nem ciki, és nem férfiatlan..

"A történelem során a férfiakat arra nevelték, hogy a sírás a gyengeség megnyilvánulása, ezért megtanulták elnyomni a fájdalom és szomorúság érzését. Ha egy férfi sír, lányosnak bélyegzik.

Az igazság ezzel szemben az, hogy az igazi férfi képes megkönnyezni fájdalmát, bánatát. Jó, ha a szülők segítik fiaikat eljutni odáig, hogy nyugodtan merjék könnyekkel is kifejezni fájdalmukat, keserűségüket."

"Megmondom: ennek is egy hitrendszer az oka (hitrendszerekről ezekben a bejegyzésekben olvashatsz>>). Emlékezzünk vissza gyermekkorunkra. Ha egy kislánnyal történt valami (megbántották, elesett, kicsúfolták, elvették a játékát, stb.), akkor megvigasztalták, ha ugyanez történt egy fiúval mit mondtak neki?

"Katonadolog, egy ekkora fiú nem sír!" "Csak nem sírsz fiú létedre?, "Kinevetnek/mit szólnak a lányok!" És ezeknek a mondatoknak az ilyen-olyan variáció hangzottak el. Ismerős? És ezek nemcsak elhangzottak, de a szülők így is viselkedtek: a kisfiúk fájdalmával kevésbé törődtek, tehát a gyermek a szülők viselkedésével még plusz megerősítést kapott, hogy nem szabad sírni, és nem is érdemes kimutatni az érzéseit, mert vele úgysem igazán foglalkoznak. (Talán napjainkban ez már változott, a leírtak többnyire az előző generációkra vonatkoznak elsősorban. Remélem, hogy mára ez valamelyest változott.)

A fenti mondatok nagyon károsak és romboló hatásúak. Ugyan miért ne sírhatna egy fiú? Ugyan miért ne fejezhetné ki az érzéseit? Csodálkozunk, hogy a férfiak korábban halnak? Sokkal nagyobb százalékban fordul elő náluk a szívinfarktus, és más jellegű szívproblémák. (Szív = érzelmeink központja. ) Pontosan ezért (is), mert azt tanulták meg gyermekkorukban, hogy ciki sírni, ciki kifejezni az érzéseiket. Igen ám, de ha azokat elfojtjuk, akkor azok testi tünetekben bukkanhatnak fel...

A testi problémák felbukkanása mellett, nem ritka a dühroham. Hiszen az érzéseket nem lehet hosszú távon elfojtani, annak mindig következményei vannak."

Kérdező, a válaszaidat olvasva olyan vagy mint a sógornőm. Ő sem tudja, hogy mit jelent érezni valamit. Mondjuk ő nem tud polcot szerelni, gyakorlatilag nem tud ő semmit, de érzelmileg pont ilyen defektes. Na ő is rohadt kemény nő, és remekül megjátssza magát, ha úgy tartja kedve. Nagyon rühellem, a gyerekeit tönkreteszi... Na de a lényeg, hogy irtó kemény nő. Könnyű úgy nem sírni, hogy az ember érzelmi intelligenciája nulla.

A válaszolóknak üzenem, hogy a kérdezőnek kár az érzelmekről beszélni, mert nem tudja, hogy mi az. Van ilyen, nem tud érezni... Biztos ez is egy betegség. Borzasztó az ilyen emberek közelsége egyébként...

Kedves Előző, igen, így van.

Lehet rajta segíteni, ha már maga is problémának érzi.

Ez olyankor van, amikor akkora trauma ért valakit, hogy kisütötte az idegpályáit. Így védekezik, hogy nem érez, mert nem tudná feldolgozni azt a nagy traumát. Ha láttátok a Dexter c. filmet, piszok jó! Erről szól.

Szerintem nem ciki.

A keménység definíciója sokkal komplexebb annál, mint hogy sír vagy nemsír. :D

Például egy alkoholista állat, aki lehányt trikóban nézi a meccset egész nap (már amikor nem a feleségét és a gyerekeit veri el) az hiába nem sír, nem tekinthető kemény csávónak.

Míg egy másik példa, ha egy mentőstiszt, aki egész nap durva dolgokat lát, emberek életét igyekszik menteni a hatások ellenére, amik érik, még akkor is kemény ember lenne, ha olykor a nyomás miatt, vagy valamilyen döbbenetes eset után esetleg elsírná magát.

(De természetesen vannak, akik ezt másként gondolják. Azért írtam az elejére, hogy "szerintem". Ahogyan a kérdező is. Ezért nem érdemes őt sem szidalmazni.)