Az emberek többsége miért tervszerűen akar kapcsolatot?

Az életben egy valami biztos: az állandó változás.

Ha soha semmilyen tervet nem készítenének az emberek, elég káoszos lenne a világ. Többek között ebben is különbözünk az állatoktól.

Nem tervezem meg a továbbtanulásomat, mert nem biztos, hogy abban a szakmában fogok dolgozni, vagy nem tervezem meg, hogy melyik orvoshoz megyek, mert nem biztos, hogy meg tud gyógyítani stb., sorolhatnám!

Semmire nincs biztosíték, minden olyan bizonytalan! Ezért kellenek tervek, hogy legyenek az ember életének támpontjai! Persze az nem biztos, hogy minden úgy lesz ahogy tervezzük, ebben igazatok van!

De az az igazi tökös legény, aki nincs berezelve az elköteleződéstől, mer kockáztatni, mert az élet ilyen!

Az sem mindegy ki milyen életszakaszban van!

Élj a mának 18-20 évesen, vagy 35-50 évesen?

Csak úgy lebegjünk a hétköznapokban?

Ezért kell tényleg olyan párt választani, aki hasonlóan gondolkodik ezekről a dolgokról, mint mi.

Nem nagyon régen. Tegnap.

Meg a kaocs elején is.

Mintha mellettem várna vmi nagx őre mig el nem jön. Igy van mellettem valszeg.

Azaz pont ő nem éli meg a mát kulonben nem korlátozná azt le csak mára..

A ma az lehetne örök is. Egy állandó..

Csak epp neki a ma, az egy véges dolog es a holnap az kulonboző attol, vagy epp nem, 50 50.

Valojában aki a mát valami határidonek éli meg hogy holnap már más lesz, az nem is éli meg a mát. Hanem a holnapot várja.

Aki meg tudja élni a mát annak a jövője is a ma lenne.ill a mának a fuggvenye.

Csak az gondolja másképp a holnapot aki a mát meg se éli.

Habár errol nem beszélek vele. Mert nekem elég a tudat h a jovoben max akkor kellek neki ha lo nincs ezekszerint

Annyi ideje, amikor masok már rég egyutt laknak meg stb.vagy legalább az körvonalazodik, vagy ha teljesen az elejére megyek, hogy egyáltalán arra igény alakul ki.

Hogyis fogalmazzak. Az összeköltözes lehetetlennek tűnik vele, a szakitás meg lehetségesnek viszont... Nezzük ugye csak a mát. Ez a mai allapot. Es éljem meg.

Majd mellette ezer biztos hogy meg fogom azt tudni, hogy léteznek e lehetetlenek, vagy talán azok mégis lekuzdhetok. Vagy...eleve ő állit falakat ahhoz hogy lehetetlennek tűnjön bármi és a szakitás meg lehetségesnek viszont.

A párom is a te elveidet vallja amugy . Mondtam is neki most hogy vki teged kepvisel e neten igy nem veled kell balheznom errol :D

De azert mondott pár gondolatot.

Amugy valszeg ezzel(a kapcsolati idovel) azt akarnád alátámasztani ha vki x ideje (éve)mondogatja, hogy a mát éld meg vele, az valojában nem kifelé kacsintgat a kapcsolatbol?

Szerintem meg de. Csak épp elvan, a jelenlegivel is. Nem hajtja a tatár. De attol még vár vmi mást is.

De erre a párom azt mondja hogy nem azt jelenti az h eld meg a mát hogy mint az hogy éljunk a vakvilágba es majd lesz vmi a jovőben. Hanem tegyél a máért mert holnap lehet már nem tehetsz.

Nem érti ő sem a szándék fogalmát.

Hogy nekem marhára nem mindegy hogy valaki akarja es megprobalja es max elbukik.

Vagy valaki nem is akarja(vagy hó't mindegy) es csak sodrast hagy, es ugy bukik, vagy stagnál az adottal véletlen mert ugy alakult ugy jött ki igy dobta az élet. (mert jobb nincs)

Nézz egy versenyzőt.

Valaki keszul edz belead apait anyait hogy célbe