A nők miért akarnak csinadrattás nagy esküvőt? Egyáltalán: miért ragaszkodnak a házassághoz? Nem elég lenne összeköltözni?

Én csak azt nem értem, hogy ha az általad említett szociológiai tanulmányok valóban léteznek és valós adatokat tartalmaznak, akkor miért is él házasságban a valóságban a felnőtt férfiak nagyrésze (abba most ne menjünk bele, hogy a létező házasságok mekkora része boldog és mekkora része van válásra ítélve)?

Nekem az a tapasztalatom, hogy a normális felfogású és gondolkodású emberek számára teljesen evidens és nem megkérdőjelezett szokás az, hogy ha társra talalnak, akkor ilyen vagy olyan módon, de össze akarják kötni az eletuket, ebbe természetesen nem csak a házasság tartozik bele, hanem az élettársi kapcsolat és hosszútávú együttélés is. Az hogy a gyik közösségének tagjai milyen válaszokat adnak neked, vagy te milyen kérdéseket teszel fel, messze nem fedi a valóságot, de még egy nüansznyi szegmensét sem!

Ha te nem szeretnél hazasodni, vagy giccsnek tartod, az nem azt jelenti, hogy el kellene ítélned azokat, akik nem egy teljesen evidens életeseményt jelent a házasságkötés. Hidd el, ők sem ítélnek el téged és a hozzád hasonlókat :)

Saját tapasztalatom amúgy az, hogy kortól és nemtől függetlenül általában ázok ítélik el a házasságra készülőket vagy vagyokat, akiknek nem adatott (még) meg az élettől egy szerető és megértő társ és pont emiatti frusztrációjulat és féltékenységüket próbálják leplezni az ilyen és ehhez hasonló hozzáállásokkal.

*akiknek egy teljesen evidens

bocsánat, telefonról írtam

Visszajöttem nyaralásból, gondoltam megnézem, sikerült-e már linkelni azokat a bizonyos tanulmányokat...

Nem lepődtem meg :D

Kérdező, itt szomjazzuk a tudást, aminek te birtokában vagy már, miért nem linkeled végre?

A házasság egy nagyon szép dolog. Nem épp olyan, mint az összeköltözés. Az összeköltözést bármikor felrúghatod, ha nem tetszik. A házasság nem csak egy papír. Kifejezi két ember összetartozását. Azt hirdeti, hogy egymást választottátok, erre büszkék vagytok, és hosszú távra terveztek. Akik csak összeköltöznek, ordít, hogy valami ezek közül nincs meg.

Szerintem, aki komolyan gondolja a kapcsolatát, nem fél az elköteleződéstől. Ha viszolyogsz a házasság gondolatától, az azért lehet, mert rossz példa van előtted, vagy mert nem érdemes a kapcsolatod rá. Nincs ezzel semmi gond. Csak az házasodjon, aki biztos magában. Elvégre egy életre szóló döntés. És tudom, hogy nagyon nehéz olyan párt találni, aki tökéletes. Nekem is nagyon soká tartott, míg megtaláltam az igazit. Előtte ugyanezeket gondoltam.

Kívánom, hogy megtaláld az "igazit", aki miatt majd te fogod akarni a házasságkötést! Nem érzed majd nyűgnek, csak boldognak magadat.

"Azért, mert az esküvő és a lakodalom (mindkettő) giccses és kispolgári jelenség. Én nem akarok kispolgári stílusban élni. Annak a nőnek, aki kispolgári élményekre vágyik, aki egy cukrászbolt tortájának tejszínhabos mesefiguráit akarja életre galvanizálni egy napra, én sok boldogságot kívánok, de messze menekülök tőle."

Kérdező, ez a kommented a szívemből szólt. Ha pusztán csak az esküvő napját, nem pedig a házasságban eltöltött életről szóló eszmecserét nézem akkor megértem az érzéseidet, mert ugyanilyen vagyok.

Van viszont egy kis gondom a kérdéseddel. Nem a kutató kíváncsiságot érzem benne, hanem keresed a módot hogyan tudnád erről lebeszélni a nőket. :P De ez nem fog sikerülni. Most elmondom neked mit lát ebben az, akinek ez minden vágya.

Ezen a napon szépek vagyunk. Sőt, csodaszépek. Egyetlen napon tényleg elégedettek lehetünk magunkkal, kipróbálhatunk olyasmiket, amikre életvitel szintjén se pénz, se idő nem lenne. Nem jutunk el profi sminkeshez, fodrászhoz, nem szabják ránk a ruhánkat, hanem leveszünk valamit a New Yorker polcairól. Profi fotós készít rólunk fényképet, nem az okostelefonunk. Ezen a napon a vőlegény is egy csodás öltönyben van, és soha, de soha nem lesz rajta még egyszer ilyen, mert az átlagos emberek nem járnak opera bálba meg a füredi Anna-bálra. Az átlagos, nem túl gazdag emberek életükben csak párszor igazán csinosak, amúgy mindenki farmerban, pólóban, meg pár ezer forintos h&m-es ruhákban nyomul. Azon a napon mindenki gyönyörű, a szépség pedig érték. Nem felszínesség a szépség szeretete. Az a felszínesség, ha csak ez számít.

Az átlagos ember ezen túl közösségi lény. Persze megy a duma, hogy mindenki egyéniség, de ez nem igaz. :) Mindenki közösségi lény. Örömüket, bánatukat együtt élik meg, mert a közösség biztonságot ad. Abban már van különbség, hogy valakinek a kiterjedt baráti, rokoni hálózat adja ezt meg, vagy húsz fővel teljesen elégedett. Itt már nagyon nagy a szórás. Ajánlom neked, hogy nézz be női fórumokra és csendben nézelődj, akkor látni fogod, hogy mennyire sokfélék a nők és ez a sokféleség milyen könnyen csap át a másik gúnyolásába...

Ünnepelni pedig igazából tök jó. Rengeteg ételt és italt rendelsz, megint csak túl mész a hétköznapi életed határain, egy napig jobban élsz, mint ahogyan amúgy élsz. A zenekart te választod, a vendégeket te választod, minden más buliban meg idegeneket kell kerülgetned és ki kell várnod a szar számok végét.

Ha tényszerűen sorba veszed, hogy milyen elemekből épül fel egy esküvő és kicsit elvonatkoztatsz saját magadtól akkor be kell látnod, hogy más emberek nagyon is sok élveznivalót találnak ebben a felhajtásban.

Ami még nagyon fontos az az emlék. Ez a nap tényleg mindig veled marad (mert jól dokumentált, van hatszáz fotód meg videód) és lesznek olyan pillanatok, amikor minden annyira szar, hogy az ilyen érzelmi muníció nélkül nem csinálnád tovább. Az esküvői fotótokra rápillantva lesz erőd továbbcsinálni és túljutni a nehézségen. Nem akarok károgni meg elvenni az életkedvedet, de leszel majd még öreg, csúnya, beteg, esetleg özvegy, akárcsak a feleséged. Akkor jól fog majd jönni, hogy az életed számegyenesén vannak jeles napok, ahova be van tűzve egy kis zászlócska és segíti az emlékezést.

Nagyon sokféle esküvőt lehet tartani. Te ragaszkodj hozzá, hogy neked is legyen beleszólásod és akkor semmit nem kell elszenvedned. Azért érződik az esküvő női témának, mert a nők szervezik meg. A férfiaknak ehhez nincs kitartása, idegrendszere. Kezdd el számolgatni mennyi szervezéssel jár ez, a dekoráció ezer elemének harmóniája, telefonálgatás, foglalás, kipróbálni amit lehet, jobbról hajtsuk a szalvétát vagy balról... A férfiak nem szívesen foglalkoznak ezzel, a nők meg igen. Ha neked is vannak vágyaid akkor ezeket nyugodtan szóvá teheted, nem kell mindenre rábólintanod. Sok nő értékelné, ha a férjével tervezhetné meg az esküvőt, nem az anyukájával meg az anyósával, meg a többi csicsergő nőrokonnal.

Láttad milyen sok nő írta, hogy ő nem akar hagyományos esküvőt! Szerinted ha nem lennének itt férfiak, hanem csak nők írnának akkor a hagyományos és a modern tábor nem feszülne egymásnak? Dehogy nem! :D Szóval nyugi, zsák a foltját megtalálja.

#56

Vajon a kérdező most próbálja épp megírni őket még? :D