Ha "túlesztek" mit csináltok?

Sehogy. Én tizenévig szenvedtem a túlysúly pszichés problémái miatt - fizikálisan jelentős túlsúly sosem volt rajtam, de mindig dagika voltam, rosszul is oszlott el. Csináltam a keto-tól az intermittent fastingig mindent, sportot is, de aztán abbahagytam, és mindig haragudtam magamra. COVID után megváltás volt, hogy mehetek terembe, emberek közé, mozoghatok. Most először úgy kezdtem el váltani, hogy semmi. pszichés kényszer nem volt rajtam. És életemben először nem hasraütéssel diétázom, hanem szimplán számolom a kalóriákat és makrókat annak megfelelően, hogy mennyit edzem. Durván elkezdtem formásodni, lassan a zsír is megy le, pedig nem. is fokuszalok rá, hogy én most fogyni akarok.

Ha időnként egy buliban szülinapon stb. lecsúszik egy süti, egy szelet pizza, vagy 2-3 sör, akkor az a nap olyan. Optimálisan amúgy majdnem minden nap edzem, tehát az alapanyagcserém is gyorsan pörög. Korábban egy csalónap/csalókaja mindig kizokkentett, nem tudtam visszaváltani, aztán jött a bűntudat. Most úgy vagyok vele, hogy néha belefér, jól esik, aztán bumm, másnap folytatom onnan, ahol abbahagytam. Az önmarcangolás már abszolút nincs jelen.

Nekem ebben amúgy sokat segít a kalóriaszámolás, mert néha hajlamosabb voltam anno keveset anni edzés mellé (mert hát fogyókúra alatt mégis inkább kevesebbett, mint többet), éd szerintem sokszor ezért merült ki hamar a szervezetem. Most meg nincs ilyan h ez vajon belefér-e vagy sem, mert objektivizálni tudom a számok alapján, hogy mennyi az annyi :)

Szóval ne büntesd magad, ne kattogj a fogyáson. Csak csináld. Mozogj, hogy erősebb legyél, egészséges, azért legyen kiegyensúlypzott étrendet, hogy jól érezd magad a börtönben. Semmi kényszer. Ha ez megy, utána a fogyás beindul, nem. kell kattogni rajta.