Miért nem vagyok képes soha kitartani?

Mert nem is akarod igazándiból elérni a célodat!

Tulajdonképpen neked nem is célod az, hogy lefogyjál, inkább könnyedén feladod, és el van intézve a dolog, aztán jön az önsajnáltatás, hogy miért nem vagy képes soha kitartani.

Mert nem is akarsz te lefogyni!

Kedves 4-es!

Bölcsebb maradtál volna, ha hallgattál volna!

Látom neked mindent a s..gged alá pakoltak és még soha nem kellett megküzdened semmiért!

Képzeld, én már átéltem, és anyukám is átéli nap, mint nap, mivel daganatos beteg és küzd az életben maradásért, már 10 éve!

Én is küzdöttem, pl. a fősulin, tanultam, hogy minden vizsgám meglegyen. Vagy pl. hogy leadjak néhány kg-t. És képzeld, én nem feladom, mert aki feladja, az gyáva és nem is akarja a célját.

Én, amit kitűzök magam elé, azt mindig megvalósítom.

De hát, olyan szerencsétlen egyénnek is kell lenni itt az országban, mint te, aki lusta megvalósítani az álmait, inkább kifogásokat gyárt, pl. "feladom természet".

Nem baj, és boldog vagyok, te meg... inkább nem minősítenélek.

Márpedig van olyan, hogy az ember valamiért nem küzd, pedig igenis fontos számára a dolog. Erről bizonyára pszichológiai könyvek tömkelegét lehetne írni s lehet, hogy írtak is már. Sok embernek vannak önsorsrontó hajlamai, de ez persze nem kell hozzá, hogy feladja a dolgokat, annak sok oka lehet.

De a kérdezőt inkább az érdekli, hogy hogyan változtasson ezen, gondolom (mindazonáltal megértem azt, aki fontosnak tartja közölni vele, hogy mások sem mind olyan szuperek, hogy hipp-hopp lefogynak, ha elhatározzák. csak mert ez reális, még közel lehetetlen sok embernek).

Fogyáskor nem is a fogyni vágyók lelki gyengeségével szoktam foglalkozni, hanem inkább a gyakran nem megfelelő módszerrel. Ha az önfegyelmemet vesszük alapul, sopse fogytam volna le :D Még nincs is befejezve, de jó módszert találtam, amivel nem volt nehéz az első szakasz (mindössze drasztikus életmódváltás kellett hozzá, de az könnyen ment s jól jártam vele, azt hiszem). Bizonyos módszereket nem tud akárki magára kényszeríteni s nem is kell. Valamennyi tartás, fegyelem, saját szabályokhoz ragaszkodás persze általában kell, egy jó étrend sem garantálja az odafigyelés nélküli fogyást (bár szerencsés esetben megtörténhet), de azért nem mindegy, hogy kis odafigyelés vagy iszonyatos önsanyargatás kell hozzá.

Ha egy étrendet "ki kell bírni", nem pedig rám szabottan jóleső, azt nem tartom jónak, de lehet, hogy én túl hedonista vagyok. Mindazonáltal vagyunk ilyenek is. A fogyás túl hosszú folyamat ahhoz, hogy ne élvezzük.

Úgyhogy az első tippem az, kérdező, hogy nem elég jó a módszered.

Kettő évvel ezelőtt fogytam 25 kg..heti ötszöri edzéssel,,másképp étkeztem,de nem éheztem azt nem bírtam. :)

Esténként ha elég sötét volt már futni is kimerészkedtem..:)Aztán egyik este elestem kiment a bokám :((

Nem volt szabad terhelnem és szépen jöttek vissza kilók..

A fogyástól sokkal jobban éreztem magam..rám jöttek régi ruháim is..de a mai napig halasztgatom,hogy újra belefogjak.mindig holnap és holnap,De erre csak egy magyarázat van..Lusta dögök vagyunk..

Remélem egyik reggel úgy ébredek fel,,hogy tényleg el is megyek edzeni,,Az első lépés a legnehezebb.

Kitartást és sok fogyást Kívánok mindenkinek..