Abortusz kérdés (? ) Hosszú lesz, de érdemes elolvasni. És csak őszintén!

Az igazság az,hogy én soha nem nézek meg ilyen videókat,mert pontosan ez a célja vele,hogy lelkileg hasson az emberre.Ha megnézném akkor valószínű,hogy berágnék rajta(az aljassága miatt,hogy így akarnak hatni másokra) ezért csinálnék olyan filmeket,hogy mi történne ha megszülné a babát.Mondjuk egy kis filmet ahol 3 gyerek van,hitel van,alkoholista apa van.Felvázolnám a jövőképeit..Vagy egy kisfilmet ami azt a jövőt mutatja amikor az anyuka megtörten,egyedül éppen próbál egy 90 kilós erős szellemi és testi fogyatékos gyereket csak felültetni az ágyában,hogy tisztába tegye..

Ha már ilyen sok abortuszos videó megy akkor mehetnének ilyen jövő idéző felvételek is..Így mindkét oldalát megismerhetné az ember a döntése előtt..

Nem azt mondtam, hogy ezek a nők abortusszal védekeznek, hanem, hogy ismerek olyanokat. És ezek szerint róluk sem lehet meg a véleményem

Nem vagyok abortuszpárti egyáltalán. Megértem, ha valaki erre kényszerül, csak nem minden esetben értek ezzel egyet.

Ha másokon múlt volna, én sem élnék. '86os vagyok és a család rá akarta anyámra kényszeríteni az abortuszt, hogy nem kell egy atomfertőzött gyerek. Itt vagyok. Sokan mondták, hogy nem kell a harmadik baba, vetesse el. Most van egy klassz húgom is. Szegényebb lenne az életem, ha az anyagiakra hivatkozva behódolt volna nekik. Nem voltunk tehetősek. Aztán apukám meghalt és itt maradtunk hárman anyuval. Nem szenvedtünk hiányt soha semmi fontosban. És most mindhárman egyetemre járunk, öcsém nem is egybe. Hát ez is egy jövőkép. De úgy látszik itt minden csak fekete vagy fehér.

Ha nem baj, akkor olyan emberként válaszolnék, aki anno kapott ilyen kommentet. Csak egy videó-link.

24 éves vagyok, a párommal másfél éve vagyunk együtt, gyógyszer mellett estem teherbe. A legszebb a dologban, hogy a terhesség kiderülése előtt 1 hónappal költöztünk közös albérletbe, és egy nappal előtte mondtam fel a munkahelyemen - úgy volt, hogy a következő héten egy új helyen kezdek, jobb fizetéssel.

Amikor pozitív lett a teszt, kétségbe estünk. Tudtuk, hogy ha a terhesség miatt mégsem mehetek dolgozni az új helyre, akkor gyakorlatilag tönkremegyünk (párom fizuja nagyon kevés), és fedél nélkül maradunk, mert nem tudjuk kifizetni az albérletet. Hosszas vívódás után az abortusz mellett döntöttünk.

Feltettem egy kérdést itt, tanácsokat várva és remélve, mire kaptam egy linket. Nem szeretném részletezni, hová kívántam az illetőt, és milyen véleményt alkottam róla. Belebetegedtem, ennyi legyen elég. A párom szintén, azóta sem tudja feldolgozni lelkileg, amit akkor látott. (Néma sikoly...)

Másnap az orvosnál kiderült, hogy a babám már 12+3 hetes, így nem lehet elvetetni.

Nem akarok belemenni az elmúlt hónapok kálváriájába, legyen annyi elég, hogy jelenleg anyósoméknál élünk, és noha még nincs hó közepe, de be kellett szereznünk még jó néhány dolgot a babának, így összesen maradt erre a hónapra 10.000 Ft-unk, plusz a kajajegy, ami szintén egy 10-es, de azt párom csak pénteken kapja meg. És még mindig nincs meg minden a babának, de a legszükségesebbeket azért csak összeszedtük valahogy.

Adjam örökbe? Sajnálom, nekem ez nem menne. És lám, most mégis én vagyok a szemét anya, mert azért rimánkodom és fohászkodom, hogy bár idő előtt, de legyen szíves kibújni a hétvégén a csöpp, mert akkor talán még van rá esélyem, hogy személyes ügyintézés mellett jövő hónapban már megkapjam a GYES-t, és a Családit.

Hurrá.

Könnyű ilyen linkekkel dobálózni a jó meleg fotelből, vagy olyan mondatokat hajigálni, hogy "nehéz lesz, de majd megoldódik". Jah. De azt, hogy MENNYIRE lesz nehéz, csak az tudja, aki átélte/átéli, és az, hogy majd megoldódik, baromira nem vigasz annak, aki a jövő héten talán már enni sem tud semmit.

36+5 hetes kismama

Akkor már hozzászólok én is. Azért nem véletlen, hogy az abortuszok száma az egekben, az örökbefogadóknak meg éveket kell várni egy gyerekre. Ha egy nő gondolkodik, mi legyen, és úgy dönt, hogy megtartja, akkor már felneveli. Könnyű azt mondani, hogy adja örökbe, persze, volt itt olyan kérdés is, kb. 3 hete, hogy aki azt mondja, abortusz helyett adja örökbe a nő a gyereket, az adott-e már örökbe???? Ha jól emlékszem, senki sem adott igenlő választ.

És sokszor nem is az a döntő, hogy miből fogja eltartani majd, hanem a jelen helyzetet hogy oldja meg. (iskola, mit szólnak, falu, mit szólnak, munkahely, mi lesz, kiesik a munkából...) Oké, hogy vannak helyek, ahol el lehet a szülésig, de ha ott a család, van még gyerek, ott a munkahely, akkor nem lehet csak úgy hónapokra felszívódni. Azzal a tudattal élni, hogy van valahol egy gyereke, aki egyszer majd felkeresi, mást hív anyának és apának, szerintem szó szerint bele lehet őrülni. És a gyerek meg úgyse azt mondja, hogy köszönöm, hogy szerető szülőknek adtál, jobb körülményeket teremtettél így.... (ez szerintem csak bla-bla, amivel az örökbeadó nők lelkiismeretét igyekeznek megnyugtatni, hanem hogy miért voltál olyan szemét, hogy eldobtál (elég csak 1-1 ilyen kérdéshez érkezett kommeneteket megnézni, múltkor is írta valaki, hogy ha találkozna a szülőanyjával, szemközt köpné)

Jó, vannak ritka kivételek, mint mindenhol, de nem az az általános.

Egy abortuszt fel lehet dolgozni,lelkiismeretfurdalással, de az enyhül, azt túl lehet élni. De úgy élni, hogy van egy gyerekem, akit nem láthatok...azzal nem.

Utolsó vagyok. Közben érkezett meg a kismama hozzászólása, ezt írtam. Ha egy nő vacillál, és megtartja mégis, akkor 99,99% hogy felneveli ő maga.

Minden jót kívánok nektek. Leljétek benne sok örömötöket!