Másnak is unalmas már az anyatej istenítése?

Azért van aranyközépút aközött, hogy csak a gyerek létezik, vagy, hogy leszarjuk a gyerek igényeit, és csak a mi lelkivilágunkkal foglalkozunk.

Mert megvonni az anyatejet a gyerektől, csak azért, mert undorodik szoptatni, vagy félti a testét, az egyik legnagyobb önzőség.

Nem kell 2 éves koráig szoptatni akkor, ha ilyen gátlásai vannak, szoptassa akkor csak hat hónapig. Vagy nem is kell szoptatni, de legalább akkor fejje le és adja cumisüvegből amíg tudja. Nem muszáj mindenkinek iszsz se szoptatni aki nem akar, adjon neki amennyit tud, és a többit pótolja tápszerrel.

Ezekkel semmi probléma nincsen, mert igen, az anyuka igényei is fontosak, nem csak a babáé. És a lehetőségeihez képest, a gátlásaihoz képest, mindent megtesz, hogy a legjobbat nyújtsa a gyerekének.

Én még mindig azokat az anyákat ítélem el, akik kijelentik, hogy ők azonnal ahogy megszületett a gyerek apasszák el a tejüket, nem teszik mellre, nem fejik, hogy be se induljon a tej, mert ők undorodnak a szoptatástól. És ezt még büszkén mesélik is.

Pedig akárki is mondja, vagy állítja, hogy tápszeren is felnő a gyerek, a tápszer NEM ERRE VAN!!! És megvonni a gyerektől a legjobbat, a saját kényelmünk érdekében, igenis az egyik legnagyobb önzés a világon.

És itt most nem arról van szó, hogy a tápszer rossz, vagy jó, vagy ördögtől való vagy sem, itt most arról van szó, hogy az anyatej a legjobb. És ebbe senki nem tud belekötni, hiszen az anyatej egy természetes táplálék, míg a tápszert laboratóriumban állítják elő. Így nem is kérdés, hogy a kettő közül melyik a jobb, itt csak az a kérdés, hogy azoknak akiknek van választási lehetőségük, hogy van lelkiismeretük a rosszabbat választani.

És aztán mikor elkezdődik a hozzátáplálás az ilyen anyukák hangoztatják a legjobban, és nézik le azokat, akik nem csak bio élelmiszert ad a gyerekének, hogy ő a legjobbat akarja a gyereknek, hogy csillapítás a lelkiismeretfurdalását.

De a tápszer pont erre van. Ne magyarázz. Ugyanolyan jó, mint az anyatej, főleg ha azt cumisüvegből és nem igény szerint adod, akkor még az intimitás faktor is kiesik.

Én szoptatok, de annyira irtózom a fejéstől pèldául és nem is jön úgy, hogy a pár alkalommal, amikor kellett, mert mentem vhová és 1 adaghoz 1 nap 4-5x fejtem, közben önbüntető kènyszergondolataim voltak, meg azon álmodoztam, hogy vki ellopja innen a babát örökre. Bennem minden éjjeli szoptatásnàl amúgy is felmerül, hogy baj lenne-e ha véletlenül kiesni az ablakon vagy nem lenne-e jó ötlet vhogy véget vetni valamelyikünk vagy mindkettőnk èletének.

Ez így jó? Amúgy tervezett baba, boldog vagyok vele, jó az életünk, de irtózom az anyatejtől meg a tudattol, hogy egy mellből jön. Nem dicsekszem vele, csak leírom.

1 éves a babám 6 hónapig iszsz volt, ma is alváshoz, éjjel is szopizik. Én így döntöttem, de ha vki azt mondja, hogy inkább tápszer mint az irtózat és a harag miatta, akkor szerintem annak is igaza vsn.

És aki kényelemből nem szoptat, annak is. Az egyszerű út a jó út.

Még annyi, hogy az igény szerinti, színvonalas etetés sokkal fontosabb, mint hogy tejet vagy tàpszert kap.

A tàpszeres etetésnek is ismert ilyen verziója "igény szerinti cumisüveges gondoskodás" néven, ahol kellően lassan, közben testkontaktust, gyengédséget biztosítva, igény szerinti gyakorisággal jut a baba a tejhez.

Szerintem ez sokkal jobb, mint amit írsz, hogy jó, akkor csak 6 hónapig szoptasson meg ne igény szerint. Mert utàna trauma s gyereknek.

Nekem kb egy hét utàn lett tejem, és mintha kicserélték volna a babát, oldottabb lett, látszott, hogy végre boldog, a cumit soha többet nem fogadta el. Azóta is elég lelkes a témában.

Nyilván a görcsösség meg hogy nem jól etettük a tàpszerrel (ha tartósan rzen kell maradni, tàjèkozódtunk volna csak ez is olyan tèma qmiben szr vagy semmilyen tanácsot ad az állami eü), de ezek után elvenni a mellett rosszabb lett volna, mintha kezdettől nem is ismeri meg.