Megtartanátok a harmadik babát?

Van 2 lányunk, 15 és 6 évesek. A kicsi nagyon nehezen lett, sok év próbálkozás, kezelés, végül a harmadik inszem lett sikeres.

Akkor voltam 29, szerettünk volna tesót, így továbbra sem védekeztünk.

Teltek az évek, el is felejtettük, feladtuk, sőt, inkább már örülünk, élvezzük, hogy elmúlt a babás korszak.

Továbbra sem védekeztünk, mert az elmúlt 12 évben nem tettük és abból 1x lett gyerek inszemmel és én se fiatalodom közben, kizártnak tartottuk, hogy még lehet.

Most mégis terhes vagyok, 5 hetes.

Megmondom őszintén, vegyesek az érzések, főleg hogy férjem egyáltalán nem lelkes. Azt mondta mellettem áll, én döntésem, de ő inkább nem szeretné. Úgy érzi, nem tudna lelkesedéssel mellettem lenni és örülni ennek a terhességnek.

Másik dolog, közben lett egy szuper állásom, nagyon jól keresek. Nincs diplomám, de lassan sikerült felmászni kemény munkával a létrán és most érettségivel egy jó pozícióban vagyok céges kocsival és netto 500e fizetéssel.

Azóta szépen élünk, tudunk külföldön nyaralni, gyerekeknek ésszerű kereteken belül mindent megadni. Férjem 250e körül keres, nekünk ez most nagy visszalépés lenne anyagilag, ott a két gyerek, akik megszokták, hogy velük van foglalkozva, hogy sokat kirándulunk, jövünk-megyünk, ennek egy újszülöttel vége lenne, szobánk sincs neki pluszban, semmi.

Másik oldalról: tudom milyen az évekig küzdeni egy gyerekért, sírni minden hónapban mikor negatív a teszt. Olyan ez mint valami csoda most és szeretném azt hinni, nem véletlen, hogy ő pont most-pont ide szeretne születni.

Soha nem voltam még ennyire tanácstalan. Nem tudom hogy dolgoznám fel, ha elvetetném, ha csak elképzelem, hogy tolnak be a műtőbe, sírhatnékom van.

Mit tegyek?