Milyen technikák vannak a birkózásban? Milyeneket használnak a küzdés során?

egyáltalán nincs igazad. Egy judo fekete övet pár év edzéssel el lehet érni, míg a birkóban mint említetted, nincsenek ilyen szintek. Vagyis simán lehetséges, hogy a küzdelmi rutin egy birkózó esetében nagyobb, mint egy feketeöves judós esetében. Vannak olyan srácok, akik már 16 éves korukra elérik a fekete övet. A fekete öv a technikai alapelemek ismeretét jelenti. Küzdelmi rutint nem.

Amúgy, Sastin Marianna birkózó olimpikon, világbajnok eredetileg judózott.

[link]

Miben nincs igazam?

Azért írtam ezt a birkózás-judo versenyző példát, mert valahol groteszk és nem reprezentatív a tudás szempontjából az öv, ezért írtam idézőjelben az "objektív" szót.

Én judozom, felnőttként kezdtem, másfél éve.

A kérdésedben leírtakkal annyiban nem értek egyet, hogy "lábdobások... amiket már judoban nem igen oktatnak".

A lábra fogások a versenyjudoban valóban tiltott technikák, de ez egyrészt nem túl régi szabálymódosítás, másrészt bevezetése óta elég sok kritika éri. Egyszerűen azért került ki, mert túl sok technika irányul versenyeken a lábra, és ezzel épp a birkózáshoz került közelebb. Hangsúlyozottan el akarták választani a kettőt.

Ezt a szabály Rio után felül fogja vizsgálni a nemzetközi szövetség, aztán meglátjuk, mi lesz. Lehet, hogy csak egy pár éves "vadhajtás" lesz a lábfelszedések tiltása.

És mivel csak pár éves szabályról van szó, jellemzően a mesterek még mind úgy tanulták, úgy nőttek fel, hogy voltak lábra irányuló technikák, tehát a tudás sem veszett el.

És még egy: a fekete övért (vagy kicsit szabatosabban, az 1. dan fokozatért) be kell mutatni az un. nage no katát, ez egy demo, ami mindenféle dobásból tartalmaz 3-3 elemet, így természetesen lábat támadó dobás is szerepel benne. Ez a tradíció nem is fog változni.

A judoban lábfeszítés nincs, a kar feszítése pedig a könyök és a váll feszítésére irányul. A cél a lekopogtatás. Fojtások vannak, de nem a légcső, hanem a nyaki artériák támadásával.

A judo földharc egyébként kifejezetten célratörő, nem olyan, mint a divatos brazil jiu jitsu, vagy a grappling, ahol pontot ér egy-egy kedvező helyzet felvétele, megtartása is. A cselgáncs nem keresi a földharc lehetőségét, hanem az állóharc természetes folytatásaként értelmezi, ahol a cél az ippon mielőbbi megszerzése, akár leszorítással (azért az is tud keservesen kellemetlen lenni), akár fojtással, akár karfeszítéssel.

Az utca. Az mindenképp üdvözlendő, hogy földharcban gondolkodsz, mert a legtöbb verekedés valóban ott köt ki. Értsd, 90% felett. Hogy ki kerül a földre, hogyan kerül oda (harcképes marad-e), és ott mit tud kezdeni? Ezekben akár a birkózás, akár a cselgáncs sokat segít.

Ahogy én láttam, birkózókat borzasztó nehéz a földre vinni, egyszerűen úgy állnak a lábukon, mintha belenőttek volna a földbe. A cselgáncsnak viszont talán változatosabb a mozgásanyaga, többféle mozgás adódik. Ez egy hirtelen helyzetben talán előny lehet.

A judo dobásainak egy jelentős részéhez nem kell gi, illetve minimális (ösztönös) módosítással alkalmazható gi nélkül is. Mindegy, hogy a gallérra fogsz nyak mögött, vagy a nyaka mögött átnyúlva a vállára fogsz... Vagy hajtóka helyett felcsúszik a kéz a nyak mögé. Ráadásul a ruhafogásokat pulóveren, zakón, kabáton vagy egy vastagabb ingen is lehet alkalmazni - ahogy az év nagy részében rajtad is van valami a pólón kívül. Ebből a szempontból a judo közelebb áll az utcához, hisz birkózódresszben elég kevesen mászkálnak a főutcán... :)

Még egy a judo mellett: bár akad, lényegesen kevesebb a karfiolfül! :)

Akárhogy is döntesz, mindkettő jó választás, kemény, férfias sportok, nem elhanyagolható mindennapi hasznosíthatósággal. Szerintem nézd meg mindkettőt, csinálj végig néhány edzést, aztán ahol jobban érzed magad, válaszd azt!

Na ez a válasz nekem is adott egy csomó új információt a judóval kapcsolatban. :D

Még elfejtettem leírni, hogy cselgáncsosok inkább kötöttfogásban tudtak engem megizzasztani küzdelem során.

"A judo földharc egyébként kifejezetten célratörő, nem olyan, mint a divatos brazil jiu jitsu, vagy a grappling, ahol pontot ér egy-egy kedvező helyzet felvétele, megtartása is"

Nos ez egy butaság. Eleve, a judoban is van pont a pozíciókra. osztanak sidókat, jukót, wazarit, nameg ugye az ippon. Pl pont, hogy a judóban pontozzák a pozíciókat, BJJ-ben egy oldalsó leszorítás nem ér pontot, sőt, ha passzív vagy meg is intenek. Judoban meg attól függően, hogy meddig tartod a pozíciót, pontokat kapsz érte.

valójában mindkét sportág pontoz, mert azokat a meccseket is el kell dönteni valahogy, ahol nincs ippon, vagy sub.

Judó földharc meg célravezető. Ezt a baromságot... A földharc célja a feladás. Judóban nem engednek sok newazát, vagy gyorsan ráfogsz valamire, és lekopogják, vagy felállítanak. Ez oké a szabályok ismeretében, de minden lesz a földharcod tőle, csak célravezető nem.

Pl judo esetében oldalsó leszorításban a célravezető földharc az, hogy tartod. Bármi áron. 25mp után ippon. Ennek viszont az a következménye, hogy ebből a pozícióbol csak leszorításokat ismernek a judósok, befejezést nem. És itt válogatott szintű emberekre gondolok. Azt, amit el lehet adni judóban, BJJ-ben nem lehet eladni, max kezdőkön. Egy somó alap fojtást nem ismernek a judóban, és általában nem technikával, hanem erővel fojtanak. Persze az is bejön néha, csakhogy a lelyes technikával meg mindig bejön...

Most ez az utcai ruházat érdekes kérdés.

Például télen a hidegebb teremben, van, hogy pulóverben és hosszú melegítőnadrágban birkózunk, de ez nem jelent problémát a fogáskeresés szempontjából. Tehát nem lesz "judós" a küzdelem, ugyanúgy magát a végtagot fogod meg és nem a ruházatot.