Szexuálpszichológiában mennyire “homofób” a tananyag?

#83, Akkor egyszerűen nem értetted meg, hogy mit és miért írtam.

Engem speciel neurobiológusként érdekel a szexuális működés háttere. Sőt lehet lesz egy ilyen project is, orosz tudósokkal együtt.

Számtalanszor leírtam, hogy senkire nem kényszerít semmit a rendszer. Viszont az az illető aki segítséget kér egy pszichiátertől az kapja meg a legjobb segítséget. Szerintem ezért kéne konkretizálni a dolgokat, és nem érzelmi alapon kezelni. Bár ismétlem azt is elfogadom, hogy jelenleg egy szorongó melegnek vagy aszexuálisnak pszichológiailag és érzelmileg az a legcélszerűbb ha segítünk elfogadni az állapotát.

Olyan szempontból nem mindegy maximum, ha az illető maga sem tudja mit akar. Nem, ez nem evidens és nem egyértelmű mert az elme nagyon sokszor évekre becsapja magát. Elfojt dolgokat.

Ezért nem mindegy hogy egy aszexualitás miért alakul ki, egy feltételezett iszákos, erőszakos nagybácsi vagy valami gyerekkortól létező másság.

Ha nem vizsgáljuk, nem kutatjuk, és nem karakterizáljuk ezeket a szexuális zavarokat, akkor megtagadjuk az érdemi segítséget attól aki tényleg szorong miatta... de ha már magát a "zavar" szót is kiejtjük manapság, akkor olyan keresztesháború alakul ki, ami megakadályozhat bármilyen vizsgálódást. Ugyanis ha alapvető természetes tulajdonságnak tekintjük, és tabu róla beszélni tényszerűen, akkor nem lehet kutatni sem előbb-utóbb. Ez világosan látszik.

Hasonló van amúgy az elhízással is. Egyre több önbizalomnövelő és elfogadást segítő kampány indul... emiatt nem egyszer hallottam, hogy az elhízás csak egy természetes állapot, és én jól érzem magamat így, ez én vagyok, szeretek enni. Persze teljesen más kategória, de akkor is mellőzi a tényszerűséget, mint biológiai állapot leírást.

Tudod van valami amit viszont nem veszel figyelembe.

Tudományos értelemben a "zavar" valamint a "betegség" teljesen mást jelent mint köznapi értelemben. Ha egy alapvetően elutasító és a jelenséget megérteni nem akaró tömegnek zavarnak, adott esetben betegségnek titulálsz egy jelenséget akkor pont azok alá adsz lovat akik a jelenség ellen emelik fel a szavukat. Hiszen ha valaki beteg akkor gyógyuljon meg, ha valakiben zavar van akkor azt a zavart meg kell szüntetni ahhoz, hogy egészséges legyen. Aki beteg és zavart az nem élhet egészséges életet, hisz a betegsége, és a zavara ezt megakadályozza. Ez viszont a homoszexualitás esetében végtelenül nincs így. Aki ismer melegeket az pontosan tudja, hogy a melegek túlnyomó többségének a problémája egyáltalán nem a szexuális orientációjából ered, hanem egyértelműen abból, hogy fél a család, a közvetlen közössége és a társadalom megvetésétől, haragjától. És ezt a haragot alapvetően táplálja az, hogy ez a jelenség "betegségnek" van titulálva a köztudatban.

Ellenben a homoszexuálisok ezt nem élik meg betegségként. Számukra ez a vonzalom ugyan annyira természetes mint a heteroszexuálisok számára a sajátjuk. Az indokok, amiket mindig felhoznak nem állják meg a helyüket.

- Nem normális/természetes. A társadalom számtalan szokása nem természetes, vagy a történelem egy adott szakaszában nem volt normális. A betegen született egyedeket a természet magára hagyja, az ember megmenti, segíti, gyógyítja. A nőket a társadalom egy adott szakaszában alsóbbrendűnek tartották. A színes bőrűeket úgyszintén. Akkoriban ez volt a normális. Ma már ez elképzelhetetlen.

- Nem lehet születik gyermek homoszexuális kapcsolatból. Ez az érv is értelmetlen. Hisz a meddő családban sem születik gyermek, őket mégsem ítéli el senki pedig ott is legtöbb esetben csak az egyik fél felel a gyermektelenségért a másik egészséges. Ő mégis a választott partnerével marad. A társadalmunkban a gyermekvállalás mindig is a biológiai adottságokhoz képest egy alacsonyabb szinten normalizálódik. A családok nem annyi gyermeket vállalnak amennyit biológiailag képesek volnának világra hozni, hanem egy csomó társadalmi, szociális, érzelmi és gazdasági érdek mentén a párok SAJÁT MAGUK DÖNTIK EL, hogy a biológiai adottságuk mekkora százalékát váltják valós (csúnya kifejezés) szaporulatra. És ezt a jogot a társadalom megadja minden tagjának. Kivéve a homoszexuálisokat. Tőlük elvárná a változást, azt, hogy szaporodjanak. Ugyan így az aszexuálisok esetén.

Azt mondod, hogy meg kell adni a lehetőséget azoknak akik meg akarnak változni. Ezzel egyetértek. De a társadalomnak ugyan akkora felelőssége van abban, hogy aki nem akar, vagy nem képes megváltozni azt se ítélje el egy olyan dolog miatt ami csak és kizárólag az érintett életére van hatással. Akinek az életébe problémákat okoz a homoszexualitás azok többségének az önmagukkal való harmóniába kerülés, a feszültségek feloldása gyors és tartós megoldást hozhat. Ez nem feltétlenül az elfogadást jelenti. Adott esetben ennek több útja lehet attól függően, hogy az egyén mit tűz ki célul. De amíg a jelenség betegségként van kezelve, amíg az érintettekben betegségtudatot kondicionál a környezete addig nem képesek valós érzelmeik alapján dönteni. És ez főleg annak tudatában kétségbeejtő, hogy a szexuális orientáció megváltoztatására tudományosan megalapozott, mérhető és széles körben effektív és permanens "gyógymód" NINCS.

Tudomásom szerint sehol sincs tiltva a téma kutatása. Manapság is vannak folyamatban lévő kutatások és olyan szervezetek is amik azzal promózzák maguk, hogy birtokában vannak a "gyógymódnak". Tehát a tudomány útjában nem áll semmi.

Más kérdés viszont az, hogy milyen társadalmi változásokat okozna ha valóban sikerülne a szexuális orientáció megváltoztatása. Hiszen egy ilyen eljárás nem csak a homoszexuálist változtathatja heteroszexuálissá, hanem fordítva is. Vajon mit kezd a társadalom egy ilyen "lehetőséggel"? Pesszimista vagyok ezzel kapcsolatban. A szexuális orientáció számomra egy nagyon statikus és a személyiség egészére kiható, nagyon mélyen eredő dolog. Vajon hogy hat majd az egyén személyiségére, ha ezt az alapot kihúzzuk a lába alól? Szerintem ennek a lehetőségnek beláthatatlanabbak a következményei mint annak, hogy él köztünk egy kisebbség, aki jogot formálna arra, hogy vágyainak megfelelően találjon párt/partnert magának.

A meddő vagy steril embernél betegségként, rendellenességként van kezelve az állapota. Annak ellenére, hogy ez esetleg szomorú az illetőnek, vagy sértő. Pont ahogy az aszexualitás is diagnosztizálható zavarként, ha az illető szorong miatta.

Ez számomra zavaros, érzelmi alapú és nem konzekvens megközelítés.

...

Azért azt elismerhetjük, hogy csak és kizárólag az az alapja a homoszexualitás másképpen kezelésének, mert a történelem során rengeteg üldözés, bántás és elnyomás érte őket.

Ismétlem nincs ezzel semmi gond, jelenleg ez segíti a legjobban az elfogadást.

Az mindig is nehéz kérdés lesz, hogy egy fiziológiás paramétert mikortól tekintünk normálisnak, vagy *-os értéknek. Nem is igazán lényeges, hogy minek nevezzük. Egy olyan állapot, populációs eltérés amit vizsgálni kell.

...

Szerintem az orientációváltó beavatkozás, semmiféle negatív hatással nem járna. Bármennyire is elfogadó a társadalom, mindig lesznek olyanok akiket zavarni fog a saját homoszexualitásuk, vagy a biszexuális gondolataik. Egyszerűen csak nem akar ebből származó kellemetlenségeket. Azért az, hogy csak egy szűk szubkultúrából választhat az ember párt (5-10%), vagy klasszikus családot akar (ami sok sok tanulmány szerint minden téren jobban teljesítő gyerekeket eredményez, ha anya-apa együtt marad). Vagy aszexuális orientációval mondjuk 30 évesen ébred rá balaki, hogy baromi magányos, mert érzelmi kapcsolatokba senki nem fog belemenni hosszú távon.

Nem lehet amellett elmenni, hogy vannak mérhető hátrányai a dolognak, bármennyire is elfogadta magát az illető és a társadalom is. Feltételezem, hogy önként emiatt nem választaná senki a heteró-homoszexuális konverziót.

Ezzel egy percig sem szólom le, vagy kevésbé tartom értékes embereknek a melegeket. Teljesen megértem ha ez sertő és felháborító, mivel jelenleg nincs ilyen kezelés. El kell fogadni önmagunkat minden téren... Ráadásul akik mindenféle áltudományos fake módszerekkel rendelkeznek, azokat kéne szabályozás alá vonni és inkább bizonyíték alapú komoly kutatásba fektetni az erőforrásokat.

Azok akik jól érzik magukat és boldogok így, mivel ezt a létüknek, személyiségüknek tekintik azokat óvni és támogatni kell természetesen mindenben.

...és még egy utolsó gondolat, lehet offtopic...

Viszont az sajnos vagy nem, de tény hogy a globális klímaválság és a hosszú béke után egyre terjednek a jobbos, popularista nézetek. Ahogy veszélybe kerül a jólétünk és a civilizáció, kezdenek fellángolni a faji kérdések pl. A liberális nézetek egyre inkább háttérbe fognak szorulni, ahogy növekednek az emberi konfliktusok.

Most még az elfogadás felé haladunk, de lehet egy válság sújtotta világban 10-20 éven belül újra fellángol a szélsőjobb, a fegyelem és a kirekesztés.

...

Ez persze csak mellékesen mondom, hogy most még jó világ van, de ez nem biztos hogy mindig így lesz. Én kifejezetten aggódnék a jövő miatt, ha homoszexuális kisgyerekem születne. Szóval ha lenne "megelőző" kezelés, én alkalmaznám rajta. Bármennyire is náci biohacking dolognak hangzik.

"A meddő vagy steril embernél betegségként, rendellenességként van kezelve az állapota. "

Nem a meddő félre céloztam, hisz ő értelemszerűen valamilyen betegség(vagy egyéb nemkívánt biológiai hatás) miatt képtelen a gyermeknemzésre. Én a pár másik fele és a melegek közt húztam volna párhuzamot. Hisz nála, bár a biológiai adottságok megvannak, hisz nemzőképes mégis egy emocionális döntés hatására választja azt az utat, hogy gyermekáldás nélkül éli le az életét.

"Szerintem az orientációváltó beavatkozás, semmiféle negatív hatással nem járna."

Ezzel nem értek egyet. Egyrészt pont a homoszexuális emberek szolgáltatják erre a bizonyítékot. A gyermekek fejlődésük során eljutnak arra a szintre amikor ráébrednek a saját nemükre. Felismerik a különbséget a fiúk és a lányok közt és megtanulják a nemekhez kapcsolódó általános viselkedési formákat. Tudják, hogy van apuka és anyuka és már óvodában is kondicionálva vannak a saját nemük "szerepére". A fiúktól kérdezgetik melyik kislány tetszik a kislányok "szerelmesek lesznek" a kisfiúkba. Eljátsszák a társadalmi szerepüket. Aztán amikor jön a pubertás ehhez az éntudathoz szexuális vonzalom is társul. Na itt kezdődik a melegek számára a pokol. Tudják, hogy minek kellene következnie. Tudják, hogy mit kellene érezniük és ennek ellenére a testük teljesen ellentétesen viselkedik. Na itt van egy jelentős és visszavonhatatlan válaszút. Az elfogadó környezetben élő gyermek elmondja a dolgot a szüleinek. Megbeszélik a dolgot. Viszont ha a gyermek úgy érzi, hogy a környezete nem elfogadó akkor bezárkózik. Először tagad, aztán titkol és elnyom mindent. Mert tudja, hogy "bajba kerül". A gyermek nem gondolkodik racionálisan. Bárki megfigyelheti akinek van gyermeke, vagy saját magunk gyermekkorából is könnyen belátható. Ha rossz fát tettünk a tűzre, vagy valami baj történt mi volt az első gondolat? "Csak anyáék meg ne tudják!" Mert ha megtudják akkor már nem én döntök, hanem ők döntenek a fejem felett. A legtöbb gyermek így működik. Így aztán az a faramuci helyzet alakul ki, hogy még ha lenne is gyógymód azt már csak érett kamasz korban, esetleg fiatal felnőttként kapná meg a gyermek, hisz addig minden erejével titkolná. Ekkorra viszont a személyiségfejlődése végbemegy, és a homoszexuális orientáció beépül a személyiségbe. Itt a legtöbb meleg viszont már nem akar változni, hisz az újabb törést jelentene a személyiségén. Ekkor ő már homoszexuálisként tekint önmagára és ennek minden hozadékát beépíti a személyiségébe (pl ezért van az, hogy a melegek sokkal kisebb hányada vállal(na) gyermeket mint a heterók).

Így aztán, ha meglenne az általad vizionált "gyógymód" akkor azt vagy minden gyermeknek be kellene adni még abban a korban amikor kimutathatatlan a homoszexualitás (hisz jelenlegi tudásunk szerint hajlamról beszélünk ami a nemi éréskor "triggerel" vagy sem) vagy pedig számolni kellene azzal, hogy aki felnőttként esik át ezen az egészen az további sérüléseket szenved el az orientációs változás miatt.

Csak hát az is megjósolhatatlan, hogy egy ilyen kezelés milyen hatással van egy egyébként heteroszexuális gyermekre. Mentálisan és biológiai értelemben is. Hisz minden vakcinának van mellékhatása és egy ilyen szer minden bizonnyal valamilyen hormonális, vagy azt a rendszert módosító szer lenne. Azt pedig gondolom nem kell bemutatni, hogy a hormonális egyensúly az emberi szervezetben milyen pengeélen egyensúlyozó, patikamérleggel mérő rendszer. Ebbe belenyúlni ... Hát nem tudom.

"Nem lehet amellett elmenni, hogy vannak mérhető hátrányai a dolognak, bármennyire is elfogadta magát az illető és a társadalom is. Feltételezem, hogy önként emiatt nem választaná senki a heteró-homoszexuális konverziót."

Én azt tapasztalom, hogy a legtöbb meleg csak a környezetét nevezi meg mint negatív hátrány. Önmagával alapvetően nincs problémája. Ez kb olyan mint amikor egy színvak embernek mesélsz a színekről. Felfogja, hogy te látsz színeket és el tudja képzelni, hogy milyen lehet az, de az ő világában nincsenek színek. Ezért számára ez nem sokat jelent.

"Offtopic ... Most még az elfogadás felé haladunk, de lehet egy válság sújtotta világban 10-20 éven belül újra fellángol a szélsőjobb, a fegyelem és a kirekesztés."

Ezt sajnos én is így látom. Ez persze csak azok számára probléma akik nem fognak beleférni abba a bizonyos "fegyelmezett korba". A gond az, hogy a nézetek nem közelednek, hanem távolodnak a két oldal közt. És ez csak egy irányba vezethet ami a radikalizálódás. Az USA_ban a liberalizmus tetőzik Magyarországon viszont a tetőzés előtt visszaindult az inga nyelve és a nem-is-annyira-liberalizmus felől elindultunk a kemény illiberalizmus felé. Még nincs olyan nagyon nagy baj, hisz azért a többség számára régen volt ilyen "jó világ" de már most megy a bűnbakkeresés. És ezzel sokszor a melegeket találják meg. Én sem vagyok túl optimista a jövővel kapcsolatban de számomra az a legfájdalmasabb, hogy vannak olyanok (nem is kevesen) akik ennek még örülnek is...

Egyáltalán nem biztos, hogy a kirekesztés a jövőben a homoszexuálisokat fogja érinteni.

A klímaválság velejárója az éhezés, az élhető terület csökkenése. A radikális nézetek könnyen lehet, hogy úgy alakulnak, hogy erősen korlátozni fogják az emberek szaporodását, így a heteroszexualitás kerül tiltólistára és az emberek csak egy kevés részének lesz engedett az ilyen viszony, a populáció állandó létszámon tartása érdekében.

A többieket könnyen átalakíthatják akár homoszexuálissá, ha megvan hozzá a technológia.

Sokkal logikusabb lépés, mint a sok hetero, akik kontrollálatlanul szaporodnak, amikor az egyik fő gond pont az, hogy sokan vagyunk és a klímaváltozás miatt nem fognak majd tudni etetni és ellátni mindenkit.

Szóval 70% gondolkozz el azon a forgatókönyvön is, amikor a homoszexuális gyerekednek kell aggódnia érted, mert hetero vagy és heterokra már nincs szükség a modern technológiák mellett, az emberi populáció növekedését pedig valahogy szabályozni kell.

*Szóval csak azt mondom, hogy egyáltalán nem biztos, hogy régi, jó öreg, radikális eszmék fognak visszatérni és dominálni, mint a fúj feketék, zsidók, rózsaszín csillagosok stb. Persze ezek is jelen lehetnek majd egy ideig, de ez a kor szül teljesen újakat is. Ha így tetszik, a liberális, zöld, pc, sjw eszmék is mehetnek át evolúción és simán lemoshassák a színről az újrégi nácikat. Elég csak az ökoterrorizmusra gondolni.

A náci biohack pedig fordítva sül el, mert a mesterséges megtermékenyítéssel mégis egyszerűbb lesz szabályozni azt, hogy hányan legyünk, mint gumira, tabikra és felelőtlen kanos fiatalokra bízni.