Azért látjuk a csillagokat, mert a fényük eljött a szemünkig?

#20: "a csillagok fényét alapvetően azért látjuk, mert az égbolt sötét."

Szerintem félreérted a @Kérdezőt, és Wadmalac, valamint a #2-es ad helyes választ a kérdésére.

@Kérdező: "Viszont akkor miért nem látjuk az összes csillagot, amiknek a fényének volt már elég ideje eljutni a Földig?"

A @Kérdezőnek más problémája van. Te tudod, hogy tágul az univerzum, vagy lehet, hogy a @Kérdező is tudja, de ezzel nem számol, és azzal se, hogy a csillagok véges számúak feltehetőleg.

Ő erre gondol (Wadmalac wikis cikkéből): "A paradoxon szerint, ha a világegyetem végtelen lenne, akkor a végtelen számú csillag fényének összeadódása miatt az égboltnak éjszaka is mindenfelé világosnak kellene lennie." - azzal a különbséggel, hogy a @Kérdező feltehetőleg a végtelent se vette számításba (már hogy az univerzum az-e, vagy sem). De ettől eltekintve, ha erre magától gondolt, akkor le a kalappal előtte, ahogy azt megemlíti Wadmalac is - gondolom elsősorban dicsérőleg.

A @Kérdező így írja: "Nem tudom pontosan megfogalmazni, de ha a fenti mondat igaz, akkor az összes fényt látnunk kellene, ami már "itt van". Nem?"

A világegyetem összes csillagának a fénye. Ahogy azt a paradoxon is megfogalmazza.

Bár igazán véleményezhetne a @Kérdező is... :)

Kedves @20

Írod: "a távoli csillagok fényét alapvetően nem azért nem látjuk, mert haloványok a távolság miatt"

Ilyet nem írt sem Wadmalac, sem az általa belinkelt cikk, sem a #2, sem én. Ezt sadam írta a #10-ben, de pont azt írja, hogy "Ennek a hátteréről bővebben írt a 9. válaszoló".

Írod: "hanem azért mert az távoli csillagok fénye vöröseltolódott és már nem a látható tartományban van."

De hát pontosan ezt írja le a #2 is: "...ha elindul mondjuk egy kék fény valahonnan, akkor ahogy keresztülhalad a folyamatosan nyúló téren, előbb zöld, majd sárga, majd vörös lesz belőle..."

És a Wadmalac által linkelt cikk is ( [link] ): "... a távoli csillagok egyre távolabb kerülnek tőlünk (ez is az ősrobbanás elmélet egy állítása), akkor fényük a vörös felé tolódik el, ami csökkenti fényerejüket, ez ismét a paradoxon feloldásához vezet...."

Mindössze a harmadik oldal elején járunk. Azért ez nem olyan sok, hogy ne lehetne odafigyelni arra, ki mit ír. Minden bántási szándék nélkül, de ha más szájába olyanokat adsz, amit azok sose mondtak, akkor megértheted, hogy ők ezért morogni fognak. Nem?

@23 (Wadmalac)

Na, és hogy még morgásmentesebbé tegyünk, azért idézzük a @Kérdező problémájára a másik megoldást is, amit linkeltél...

A cikkből: "Egy másik - nem a Big Bang elméleten alapuló - feloldást mutatott be Benoît Mandelbrot. Eszerint a csillagok az univerzumban nem egyenletesen oszlanak el, hanem fraktálszerűen, mint egy Cantor-szőnyeg, ez magyarázza a nagy méretű sötét területeket. "

Ez azért érdekes, mert nem értem. :)

Ugye azt feltételezzük ennél az állításnál, hogy végtelen sok csillag van, és statikus a világegyetem. Nem igazán értem, hogy ebben az esetben ez mennyiben jelentene feloldást a paradoxonra. :/

Amúgy rájöttem, hogy a @Kérdező (aki valamiért nem akar itt produkálni jelenést :) ) pontosan mire gondolt.

@Kérdező: "Nem tudom pontosan megfogalmazni, de ha a fenti mondat igaz, akkor az összes fényt látnunk kellene, ami már "itt van". Nem?"

Ő nem azon morfondírozik, hogy miért nem teljesen fénybe borult az éjszakai égbolt - ahogy azt az eredeti paradoxon felveti. Tudja, hogy az univerzum tágul, és azt is tudja, hogy a csillagok száma végesnek tekinthető, és ezért arra jutott, hogy ahogy telik az idő, az égboltunknak egyre és egyre fényesebbnek kéne lennie, már történelmi léptékben. Vagyis, mondjuk, az ókorban az égboltnak este sötétebbnek kellett volna lennie, mint manapság.

Persze erre is megoldás a vöröseltolódás, és...stb.

"Ugye azt feltételezzük ennél az állításnál, hogy végtelen sok csillag van, és statikus a világegyetem. Nem igazán értem, hogy ebben az esetben ez mennyiben jelentene feloldást a paradoxonra. :/"

Hm, talán úgy, hogy elég sok fa van az erdőben, ami kitakarja az erdő nagyját. :)

Szóval a végtelen darab csillag sem jelenti azt, hogy ha az égre mutatsz egy bármilyen random pontos irányba, ott a belátható univerzum keretein belül feltétlenül kell lennie csillagnak.

Áhhh.. Oké...

Akkor ebben a feltételezett univerzumban sadam #10-esében ezen leírt jelenség...: "Bizonyos csillagokat meg azért nem látunk, mert valami (például porköd) eltakarja őket."

...lényegesen nagyobb szerephez jutnának.

#26:

Bizonyára.

Alapvetően, ha nem csak éppen ebben a szúk hullámhossz-tartományban látnánk, most is sokkal "telibb" eget látnánk.

Mert ugyebár az IR-től a gammáig elég sok minden látszik, ami látható fényben nem.

Wadmalac

Írom, hogy feltételezett univerzum, de tulajdonképpen a wikis cikk Benoît Mandelbrot második megoldásához fűzött széljegyzete a valós univerzumra is igaz lehet. Idézve: "...jelen ismereteink alapján nem dönthető el, hogy ez az állítás igaz-e, bár az újabb műholdas kutatások szerint a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás 1:10 000-hez mértékben izotróp."

No, akkor próbáljuk meg pontosítani a @Kérdezőnek a választ.

Ugye, #20-as topiktársunk ezt írja:

#20: "...a távoli csillagok fényét alapvetően nem azért nem látjuk, mert haloványok a távolság miatt... hanem azért mert az távoli csillagok fénye vöröseltolódott és már nem a látható tartományban van."

A fentiek alapján tehát nem állítható biztosra a #20-as "alapvetően" jellemzése. A Föld körül meghúzható egy olyan nagy kör, amelybe foglalhatóak olyan csillagok (ill. állandóan frissen keletkezőek is, persze nem mindegy, hogy egyre több keletkezik, vagy fogy az állomány), amelyeknek a fénye még láthatóan érkezik ide. Ha valós szignifikanciát képvisel ebben a tartományban is a Benoît Mandelbrot második megoldás, akkor nem eldönthető jelen ismereteink szerint, hogy mi okozza meghatározóan az esti égboltunk sötétségének mértékét, csak az biztos, hogy mind a kettő jelenség valamilyen arányban ebben részt vesz. Nyilván a vöröseltolódásos buli esélyesebb a meghatározóan nagyobb hatású cím elnyerésére, de ez csak valószínűség.