Óvónői kiégés, mit tegyek, hogy jobb legyen?

Azt érzem kiégtem sajnos.

A dajkám hiába kérem sosincs velem vagy épp nincs.

Mivel a kolléganőm műszakjában van.

Féléves váltás van.

Egyedül uzsonnáztatok, 26 gyereket aztán várom velük a szülőket.

Egyedül altatok, mert a dajka mindig csak takarít, 10 percet ül le a gyerekekkel majd megy takarítani, csak a mesémig ül le, majd alvás felénél már megy haza ugye.

Ha reggeles vagyok meg csak 9-re jön. Addig én hittant tartok egyedül.

Tízórainál ott van hálistennek, majd a foglalkozáskor is mindig el megy, mert neki mindig van valami dolga.

Olyan jól esne, ha mikor 26 gyerekkel körjátékozom beállna, mert hatalmas a kör.

Szeretném, hogy rögzüljön nekik a kör megtartása.

Hiába ragasztok le matricát nincsenek mindig ilyen sokan változó a kör mérete.

Vagy ilyet nem várhatok el tőle?

Nekem nem kell hogy megszólaljon csak tartsa a kört.

Ha barkácsolok is mindig egyedül. senki nem segít nekem, se az óvónő társam, se a dajkám, hogy odaülne és egy kicsit segítene, hogy mind a 26 tudjon csinálni, hogy ki tudjunk menni az udvarra is!!

Ők nekik mindig dolguk van a csoporton kívül vagy ha bent is vannak eszükbe se jutna.

Mikro csoportról van szó, 4 fővel dolgozom max, de ígyis nincs 100 kezem. A gyerekeknek lenne jobb, ha tudnának ők is haladni.

A mozgáson is egyedül vagyok, mert akkor is kimegy a dajkám, nem tud végig benn lenni soha.

Úgy érzem állandóan egyedül vagyok és viszem a hátamon a csoportot.