Létezik olyan család ahol valóban olyan egy karácsonyi összejövetel mint ahogy az amerikai filmekben van bemutatva?

"Ha valtoztatni próbál, a másik három nekitámad, mert feltik a jó kis kényelmes semmittevést az anya kárára."

Azért ne gondold, hogy ez egy ilyen tipikus mártírszerepben mindig így van!

Anyám folyton, minden kva évben utálta az egész felhajtást, mivel végig szenvedte meg hisztizte az egészet, mi is utáltuk, majd leültünk kajálni úgy, hogy a fszunk tele volt az egész karácsonnyal pont emiatt, aztán jövőre kezdődött előről az egész.

Mi rohadtul örültünk volna ha elegedi ezt a mártírszetepet és nem kell a hisztijet hallgatni 3 napig, amit saját magának generált.

Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak nekitámadni, hanem örömtáncot fognak járni, hogy VÉGREEEEE!

Ha anyám ezt meglépte volna, mi lettünk volna a legboldogabbak, és az lett volna a legszebb karácsonyunk.

Van ilyen ismerősöm, élete minden kibszott napját egy krízisdrámának éli meg, karácsonykor meg egy merő elmebaj a nő.

Nem is keresem ilyenkor egy pár hetig, mert az is lehoz az életről, ha csak meghallgatom.

Dehogy létezik :D felnőtt családos nőként te még hiszel a mesékben? :D

Amúgy meg ha ennyire teher neked a nagy sütés-főzés, tessék leülni a kiccsaláddal és tájékoztatni apucit meg a két szép nagy gyereket, hogy ha zabát akarnak, akkor ezek és ezek a feladatok vannak, osszák el. Lázadás robbanna ki, ha nem tennél eléjük "megfelelő" kaját? Mert ki vagy te, cseléd? Apának és a kölköknek nincs két keze, hogy legalább az előkészítésbe beszálljanak? Akkor nem esznek, csá. Le merem fogadni, hogy hétköznap is kinyalod a seggüket és ez nekik tök jó, hülyék lennének megmozdulni pont karácsonykor, ha te amúgy is megcsinálod. Abban is szinte biztos vagyok, hogy bár nagyon jól tudod, hogy ez lenne a jó megoldás, nem fogsz tenni semmit, kipanaszkodod magad, aztán gürizel tovább mert ha neadjisten megszűnne ez a stresszforrás az életedben, nem volna min mártírkodni.

Nalunk nem volt ilyen rokonlatogatos dolog, illetve apukamek tartanak 25-en altalaban hatalmas csaladi osszejovetelt amikor vannak kb 20-an, onnan nem remlik idegeskedes vagy ilyesmi, de en annyira nem elveztem ezeket, mikor meg visszahuzodo tinedzser voltam es a 20-bol kb 5 embert ismertem.

Mi altalaban negyesben vagy otosben karacsonyoztunk otthon anyukammal, de az tenyleg ilyen tipikus idilli karacsony volt, finom etelek, szepen megteritve, valami jo zene a hatterben, nem feltetlen karacsonyi, de altalaban ilyen jazz vonal, aztan ajandekozas, beszelgetes, stb. Alapvetoen nincsenek rossz emlekeim a karacsonyokrol. Tavaly csak itthon voltunk a parommal, de az is jo volt, szuperul eltalaltam a karacsonyi ajandekat (illetve hugomnal voltunk par orat, most jut eszembe, mert nala oriztem az ajandekat, hogy ne talalja meg), orultem neki, hogy o is orult, mert amugy soha nincs jo otletem😂

En alapvetoen az a fajta vagyok, aki semmi felesleges stresszbe nem hajlando belemenni es mindent ugy akarok csinalni, ahogy nekem is jo es en is elvezem, szoval nem hiszem, hogy valaha tartanek 20 fos csaladi karacsonyokat, amire egy heten at kell keszulnom. Inkabb azt a vonalat kovetnem, amit anyukamnal lattam, azaz nyugis karacsony a parommal es a gyerekekkel. Anya / apa is atjohet, +4 fot meg bevallalnek :D De azt nem, hogy unokatesok, tavoli rokonok es mindenki, akihez barmilyen rokoni kapcsolat kot…

Állítólag mindenkinek van szeretnyelve.

Na, nekem a főzés az. Én imádom, amikor összejön a család, jó előre agyalok, ki mit szeret, mit nem, szépen, hogy ízlik nekik.

És szervezés kérdése minden. Én nálad durvább menüvel sem állok egész nap konyhában.