A családom nem akarja megismerni a barátnőmet? Mi legyen?

"és ő a fejébe vette a képek alapján, hogy "a barátnőm egy könnyűvérű, irritáló liba, és márpedig egy k*va be nem teszi a lábát hozzá", szóval nem jöhet velem a párom"

És ezt kivel közölte ebben a formában? A szüleiddel, vagy közvetlenül veled?

A barátnődnek is van esetleg tudomása erről?

Én úgy gondolom, hogy elég szelíd és alkalmazkodó természetem van, de ha a párom elmenne 3-4 napra karácsonyozni valakihez, aki engem ismeretlenül lekurváz, akkor arra jönne haza, hogy én már elkezdtem albérletet keresni magamnak, és gyűjtöm a kartondobozokat a költözéshez.

A rokonait senki nem választhatja meg, azt viszont igen, hogy egy ilyen helyzetben hogy dönt.

Nő vagyok, de ha a páromról beszélne valaki ilyen hangnemben, és közölné, hogy egy családi eseményre nélküle vagyok hivatalos, akkor mondanám, hogy köszönöm a meghívást, de nem élek a lehetőséggel.Piszkosul nem férne össze az elveimmel, hogy egy érzelmi manipulációnak becsicskulva cserbenhagyjam azt, akit szeretek.

Azért örülök, hogy valaki már arra is felhívta a figyelmedet, hogy ez nem csak a barátnőddel, hanem veled szemben is a tisztelet hiánya. Mert abból, ahogy fogalmaztál, nekem valahogy az jött le, hogy mintha ennek nem is fognád fel, vagy nem érzékelnéd a súlyát.

Szerintem a barátnődben is van annyi egészséges önérzet, hogy ilyen előzmények után nem megy el akkor sem, ha megoldható máshol a szállásotok.

"Én felhívtam másnap, hogy ez mégis mi a fax, mire velem is közölte, én meg megmondtam neki, hogy oké, de akkor engem se várjanak."

És mennyire éreznéd magad férfinak, ha - bocs a vulgáris kifejezésért - ezek után s..egget csinálnád a szádból, és mégis elmennél?

Ennek szerinted milyen üzenete lenne?

"Ezt a beszélgetést a barátnőm is hallotta. Ő viszont arról győzködött, hogy márpedig menjek nélküle, nem akar ennél rosszabb benyomást kelteni és egyebek, meg amúgy is, két ünnep között"

Egészséges értékrendű ember szemében nem ő keltene rossz benyomást, ha te tartanád magad ahhoz, amit mondtál, hanem te jó benyomást azzal, hogy

van önérzeted és gerinced.

De ha megfelelési kényszered van a nagynénéd felé, aki nyíltan lekurvázta a párodat neked és családodnak, vagy bármi más szempont felülírja azt, hogy kezdetben kiálltál a barátnőd mellett, akkor nyilván dönts úgy, ahogy jónak látod.

Nem vagyok benne biztos, hogy a barátnőd azt mondja, amit a szíve mélyén gondol. Nekem biztosan megváltoznának az érzéseim egy olyan férfi iránt, aki egy ilyen helyzetben visszatáncolna az eredeti döntéséhez képest, és elmenne napra jól érezni magát ahhoz vendégségbe, aki engem lekurvázott, én meg otthon lennék egyedül.

De persze nem vagyunk egyformák. Elképzelhető, hogy a barátnőd szemében ezek után is megmaradnál ugyanolyan férfiasnak.

Mondjuk a szüleidet sem értem, mert ebben a helyzetben én anyaként azt mondanám a nagynénédnek, hogy:

Nézd, Jolán / Marika / Rozi, mi szeretnénk a fiunkkal és a barátnőjével tölteni a karácsonyt. Megértem, hogy te - bármilyen okból - úgy döntöttél, hogy a barátnőjét nem látjátok szívesen.

Mi viszont úgy döntöttünk, hogy ebben az esetben szeretnénk lemondani a karácsonyi meghívásotokat, és otthon töltjük az ünnepeket. X-éknek és Y-éknak (külföldi és egyéb rokonok, akik hozzájuk hivatalosak), természetesen elmondjuk majd időben, hogy sajnáljuk, hogy így most velük nem lesz alkalmunk találkozni, de biztos vagyok benne, hogy ha elmondjuk a döntésünk okát, meg fogják érteni.