A te gyerekkorodban megengedett dolog volt az ilyen, te hagynád a te gyerekednek?

Nálunk mindig ügyeltek rá, hogy ha egy gyerek/unoka kap valamit, akkor a másik is kapjon valami apróságot. Szóval olyan soha nem volt, hogy az egyik gyereknek irigykedve kelljen néznie ahogy a másik befalja a sütijét. De nálunk mondjuk a szülinapi ajándék mindig valami tárgy volt amivel lehet közösen játszani az elején. Zsebpénzből is leginkább játékokat, kütyüket, ruhát vettünk, amin nem igazán volt veszekedés, de legtöbbször amúgy is használhatta más is ha akarta.

Ez a helyzet mondjuk nekem sem életszerű amit írsz, mivel a zsebpénzt mi mindig nagyobb dologra raktuk félre. Ha meg néha nasit vettünk, mint az egyik fentebbi válaszoló is írja, az nem olyan volt amit napokig tároltunk a hűtőben, hanem valami kis csoki amit rögtön megeszel. De nem parancsolunk rá akkor sem, hogy adjon belőle, ha pl. csipszet vesz, csak megkérjük szépen. De azért elvárás is, hogy ilyenkor ne mondjon nemet. De csak picit eszünk ilyenkor belőle.

Én megkérdezném 0-ás pontozást bevállalva..

Nemed, korod, magasságod, súlyod? Az alap probléma, hogy nem adtak eleget enni, legalábbis nem hagyták, hogy rosszullétig egyél, szerinted. Most hogy nézel ki?

Itt egy nagy különbség van. Hogy az osztozkodás kényszer nem pedig felajánlás.

Ha valahol elvárás adni már csak azért se szoktam. De magamtól nagyon szívesen körbe kínálom.

Kérdező, gondolom te sose zabáltál abból amit a szüleid vettek igaz? Thát ha vettek fagyit, sütit, pizzát csak ők ették meg kettesben akárhogy hisztiztél sose kaptál belőle, akkor se ha a nyálad csorgott érte.

Ha te is ettél az övékből akkor ritka önző kis genya voltál