Ti mennyire éltek azzal a lehetőséggel, hogy házilag csináljatok bármit?

Aki úri bolondságnak tartja, az lusta tahó proli. Én régebben házi konzerválást végeztem (ami mára már nagyon redukálódott): sok lekvárt főztem, kompótot tettem el és házi savanyúságot meg lecsót. A lekvár íze valóban az igazi gyümölcsre emlékeztet és aromája felülmúlhatatlan. A lecsó pedig a mindig kéznél levő csoda, amihez csak tojás kell. Ja, hogy dolgozni kell vele ?, hát igen.

72/F

Amennyiben egy hobbi létezése úri bolondság, akkor az.

Ne törődj vele, hülye szegény.

Elöször is amit te csinálsz, az minöségre jobb, mint a vásárolt, márcsak azért is, mert nincs tele mindenféle adalékkal meg fölösleges vegyszerekkel.

Másodszor a házi sokkal jobban megfelel a család ízlésének és ez is elöny.

Persze ez plusz munka, ha valakinek nem fér bele az idejébe, akkor vegye meg, de ha neked van kedved meg idöd is (habár arra mindig van ideje az embernek, amire akarja, hogy legyen), akkor csináld.

Akinek a sütés-fözés "munka", annak nehezére esik, akinek meg "kreatív hobbi", annak szórakozás.

Mellesleg az "úri" viselkedés nem az, hogy maga csinálja az ételket, nekik volt/van személyzer, akit ezért tart.

Én személy szerint kenyeret-kiflit-zsömlét veszek, de tényleg megbízható helyröl, viszont ezen kivül semmi kész dolgot nem használok, magam készítem.

Sokféle savanyúságot, lekvárokat, befötteket teszek el, sokat sütök - édeset is meg sósat is -, minden napra fözök, és nemcsak 5-10 féle étel fordul elö, hanem egy évben kb 200-250 különbözö recept, emellett nassolnivalókat is készítek.

Rengeteg receptem, van, mert szeretem gyüjtögetni, így bármikor tudok keresgélni valami érdekeset, meg egy-egy étel többféle variációját is érdemes megismerni.

Alapanyagokat veszünk és mindent magunk csinálunk. Keksz, jégkrém, kókusztej, kenyér, csoki... A mustárom sajna nem az igazi, de igyekszem.

Gyümölcsöt is aszalok meg minden.

A savanyúság az, amit rokontól kapunk, illetve néha veszünk. Nem kezdek el káposztát savanyítani.

Egyrészt az ár, másrészt a minőség, egészség, harmadrészt a speckó igények és sokszor az egyszerűség, kényelem miatt csinálom. Nagyságrendekkel könnyebb csokiszószt készítenem, mint elmenni a boltba csokiért, ami rossz összetételű és kevésbé ízlik. Persze a havi bevásárláskor is megvehetnénk, de tényleg nem felel meg, ilyen-olyan okból.

csak alapanyagot veszünk, de keressük a lehetőséget, hogy házit kapjunk, kiránduláson szedünk medvehagymát, gyógynövényt, csipkebogyót, szamócát, stb...

csinálunk lekvárt, kenyeret, aszalványt, sütit, savanyúkáposztát, granolát, zabpehelyből zablisztet, stb...

sőt, kapszulázógépet is vettünk, por alakban nagyobb téteben olcsón lehet kapni mindent, kis macera, de megéri.

Mióta "úri bolondság " a házi eltevés, tartósítás, a szó teljesen jó értelmében ?

Pont az ellenkezője. A "szegény ember vízzel főz " mondás lehet, hogy igaz, de az ember nagyon találékony, és nagyon sokra képes, ha arról van szó, hogy az élelmiszereket saját maga termelje meg, állítsa elő.Szerencsére...

Persze a jó eredményhez szívvel lélekkel kell csinálni mindent.

Nyilvánvaló, hogy lehetetlen mindent sk. előállítani, de tudatosan el lehet kerülni a mű,- kényelmi élelmiszereket.