Megesett nálatok, hogy a gyerek már odáig feszíti az idegeiteket, hogy pirosra vertétek a kezét vagy a fenekét?

Még nem fordult elő, de ha olyat fog csinálni, biztos, hogy ráverek a fenekére, vagy a kezére is.

Megverés és ráütés közt amúgy nagy a különbség, azt ne felejtsük el.

Egyébként van, hogy tényleg hiába mondd el az ember valamit akár 1000-szer, csak azért is feszegetik a lurkók a határt és más nem segít, csak egy legyintés.

Egyébként meg a konnektorba nyúlkáláshoz: inkább a baba sírjon, mint a mama, ahogy szokták volt mondani. Aki érti, az érti...

A fizikai erőszak sohasem lehet megoldás. Azzal legfeljebb idomítani és nem nevelni lehet. Idomított vagy nevelt gyereket akarsz?

Akkor is elavult dolog a gyereket megütni, még ha egyesek egyetértenek vele. Ilyet csak primitív ember gondolhat. Ez alól csak az olyan esetek lehetnek kivételek, mint konnektorba való benyúlás megelőzésére szánt kézre csapás.

Ma már sokkal jobb és hatásosabb módszerek vannak. Már írtam egyszer.

Mindenek előtt csak azt kérjük a gyerektől amit szeretnénk. Ne azt amit nem szeretnénk. pl. "Ne kiabálj!"-helytelen, mert a kiabálásról beszéltünk, és ő erre asszociál, de ugye nem azt szeretnénk, hogy kiabáljon tovább.

És meg kell ölelni, elmondani, hogy szeretjük, és kérni tőle amit szeretnénk.

11:33.

ez hatasos mikor nagyobb a gyerek,de egy kicsinel nem igazan.

Legyszi ne keverjuk a verest a kezrecsapassal mert a veres az azert mas.

Nekem nincs gyerekem, de a saját Anyukám nevelési módszere elég rossz volt, elmondom a "gyerek szemszögéből".

Ő nem csak a kezemre csapott vagy pofonvágott. Elvert. De minek? Ettől csak megutáltam és napokig szóba se álltam vele. Minden kis szarért kaptam. És láttam, éreztem anyukámon, hogy Ő csak boxzsáknak használ, vagyis az idegességét vezeti le rajtam. Nem tudom elmagyarázni, de ahogy ütött és ahogy nézett ezt kivettem.

Nem azt mondom, hogy mindennap elvert, de úgy kb havonta. Eredménye az lett, hogy én is néha egy dührohamos állat vagyok, de lassan azért kezd oldódni a dolog.

Tudom off volt csak elmondtam, hogy egy gyermek, hogy láthatja az ilyen anyát, szülőt. Én lettem volna a legboldogabb, hacsak egy pofont vagy tacslit kaptam volna...

Hosszútávon meg azt érte el velem, hogy 19 évesen szevasztok! lett a vége.

22/N

Minket a tesónkkal gyakran megvert az anyám. Fakanállal is. Sokszor igazságtalanul. Nem volt nevelő ereje, csak a félelem a veréstől. Ha egy szülő belelendül, előfordulhat, hogy már tévedésből is üt, hogy levezesse a tehetetlenségét.

Előfordult, hogy én is rávertem a fiam fenekére. Ma már rettenetesen bánom. Nem volt soha olyan helyzet, hogy verés eszközéhez kellett volna nyúlni. Ez a szülő felelőssége, hogy ne legyen ilyen helyzet.

Azon vagyok kiakadva amikor anyósom azzal dicsekedik, hogy hogyan törte el a fakanalat a férjemen.

A férjem jelenleg dühkezelésre jár, mert majdnem nekem ugrott. Szerencsére időben észrevettük, és önszántából kezdte el a terápiát.

2 éves Lilla 21 éves anyukája.