Szerintetek önző dolog a párommal a részünkről, hogy a kapcsolatunk fontosabb mint az előző kapcsolatból származó gyereke?

#94 az új lukért elhagyással nem az a baj, hogy az apának új kedvese lesz. A kérdező is leírta, hogy az ex feleség volt csalfa. Senki nem sajnálja apukától vagy a kérdezőtől a kapcsolatukat. Nem az a lényeg hogy van másvalaki, hanem hogy emiatt a másvalaki miatt tojik a láthatásba, mert pont programjuk van.

Egyértelmű hogy majd a gyerekek is kirepülnek. De akkor még kevésbé fogod őket szeretni, mert nincsenek veled minden nap?

#98, nem ugyanaz, csak éppen ugyanaz a folyamat... ezek az érintett szülők (jellemzően anyucik) is onnan szokták kezdeni a hős eposzaikat, hogy "bezzeg én miattad áldoztam fel az életem, hagytam abba a tanulmányaim, én keltem fel hozzád, amikor jött a fogad..." stb. Én mondjuk azok közé tartozom az ilyen "élanyák" áldozatai közül, aki visszakérdezett, hogy "én kértem, b+???, Akkor milyen jogon kéred rajtam számon a saját döntésed? " És akkor ugye áll néma csönd, légy szárnya künn, se benn nem hallatik... és kezdődik a szipogás...

Na az ilyen anyaszauruszoktól mentsen meg az ég mindenkit....

(úgyhogy #95, a "Valószínű hogy az "ő is ilyen családban nőtt fel ahol a lyuk fontosabb volt mint ő." teóriádnak általában az ellenkezője igaz, bocs, azok szokták megutálni a "nekem a gyerek az első" agybajt, akiknek pont ilyen szülőt dobott a sors, a mártírom-fajtából)

Na, én ennél milliószor korrektebb vagyok, nem áldoznám fel a gyerekemért sem az életem, sem a párkapcsolatom DE tőlük se várnák el ilyeneket értem.

Nézd meg ezt a kérdést: https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gy..

na, az itteni nagyika egy ilyen tipikus anyaszaurusz, megmondom őszintén, én az ottani kérdező helyében már valszeg megfojtottam volna. Mondjuk én 31 évesen már 5 éve szóba se álltam a saját szüleimmel, tehát végülis az erőszak prevencióját választottam.

A 98-asnak és a 100-asnak tökéletesen igaza van.

Nem is értem azt a logikát,amivel levezetted,hogy a gyerek is "dobbantani fog",kedves kérdező! Fog,hiszen ez az élet rendje. Egyáltalán nem lehet párhuzamot vonni e között és a te kérdésed között.

Én vagyok a 91-es mozaikcsaládos kommentelő,a 3 gyerek közül 2 fiú. Az én gyerekem,és a mi gyerekünk. Igen,"dobbantani fognak egy lyuk miatt",sőt az én gyerekemnek már van is kapcsolata. El fogjuk engedni őket,ha menni szeretnének. De nem engedem el,amíg gyerek. Fel tudod ezt fogni?

101

Azért, mert neked félresikerült családod van, nem kell mindenre ráhúzni. Egy kislányról beszélünk, nem egy felnőtt emberről, akinek le kellett volna válnia a szülőkről. Nem az életevrááldozásáról, hanem, hogy a minimum időt töltse a gyerekével, ha már nem élhet vele és ne abból csippentsen le, mert az új barátnő ettől nem érzi jól magát, mert féltékeny egy kislányra, sőt, odáig megy, hogy próbálja belemagyarázni, hogy semmi érzelmi kötődés se kéne legyen, mivel nem neveli. Gondolom a kérdezőt se szeretik a szülei, mert már nem él velük. De gondolom más se nagyon, ha ennyire kapaszkodik a pasijába, hogy mindenkit, még a gyerekét ia hesegetné el. Vagy csak szimplán féltékeny az exre, vannak emberek akik a párjuk múltjára is azok.

"Gondolom a kérdezőt se szeretik a szülei, mert már nem él velük" - #103, látod, ebből látszik, hogy el se olvastad rendesen azt a #101-et...

"(úgyhogy #95, a "Valószínű hogy az "ő is ilyen családban nőtt fel ahol a lyuk fontosabb volt mint ő." teóriádnak általában az ellenkezője igaz, bocs, azok szokták megutálni a "nekem a gyerek az első" agybajt, akiknek pont ilyen szülőt dobott a sors, a mártírom-fajtából)"

Egyébként szerinted miért kéne, hogy a Kérdező - felnőtt nő - a szüleivel éljen? Azt meg el se tudod képzelni, hogy a Kérdező nem szeretne velük együtt lakni? Mondjuk pont azért, amit itt próbálok a a zsigeri pirosnyomkodók fejébe plántálni: az embernek a TÁRSA az, aki tudatosan választott, hasonló gondolkodású és értékrendű ember. Nem a gyereke. A gyerekének lehet teljesen más gondolkodása és értékrendje... tényleg nehéz ezt befogadni? Én mint anarchista, soha se tudtam 5 percnél tovább elviselni a tipikus kispolgár anyámat a földhözragadt anyagiasságával, a behódolási kényszereivel, a rendpárti baromságaival. Nem azért, mert ne szeretett volna - a maga módján(!) - hanem azért, mert agyph***t kaptam tőle, a szeretésével meg a jótakarásával együtt, amire törvényszerűen mindig csak rászúrtam, lévén egész mást akartam elérni mindig, mint ő:)

Így már - ezzel a PÉLDÁVAL - fel lehet fogni, hogy mi a különbség az ember tudatosan, szabad akaratából választott TÁRSA, meg a vérrokonai (szülő, gyerek) között?

104

Azt, hogy a szülei nem szeretik e, ha nem velük él, mára kérdező kommentjeire értettem. Azt pedi nem tudom, honnan szedted, hogy felnőttkéntva szüleivel kéne éljen. A kérdésben wgy kislányról van szó, akiérta szüleinek feleløsséget kell vállalnia és nem kibújni az alól, mert az épp aktuális barátnőnek ezt nehéz. Komolyan, minek megy bele kapcsolatba egy olyan emberrel, akinek van gyereke, ha tudja, hogy ezt nem tudja kezelni.

"#98, nem ugyanaz, csak éppen ugyanaz a folyamat..."

Már hogy lenne ugyanaz a folyamat.

Az egyik egy várható, kiszámítható lépés. Felnő a gyerek és elköltözik.

A másik egy váratlan, meglepetésszerű döntés. A gyerek egyszercsak nem érti miért nem kell már az apjának.

#105 "Gondolom a kérdezőt se szeretik a szülei, mert már nem él velük. " - ezt te írtad... márpedig a Kérdező egy felnőtt nő:)

" Komolyan, minek megy bele kapcsolatba egy olyan emberrel, akinek van gyereke, ha tudja, hogy ezt nem tudja kezelni." - például, mert megadja a másik embernek a döntés jogát??? (gondolom)

#106, még ez se feltétlenül igaz... mondjuk a saját párom is feltehetőleg nem kis meglepetést okozott kvázi-anyóséknak, amikor 18 évesen, érettségi után pár nappal, elköszönt és elköltözött:) De mondjuk ja.

Viszont azért ugyanaz a folyamat, mert ugyanannak a gyereknek az életéről szól, akinek a szülei kiskorban hozzák meg azokat az "áldozatokat" amiket aztán felnőtt korában számon akarnak kérni rajta. Látod, hogy ez egy folyamat?