Szerintetek önző dolog a párommal a részünkről, hogy a kapcsolatunk fontosabb mint az előző kapcsolatból származó gyereke?

Nem olvastam el a válaszokat, de az én apám pont ilyen volt.

Lelépett az új puncival mikor 7 éves voltam, majd úgy tessék lássék eljött értem, ha épp olyanjuk volt, közölte is velem, amikor 12 voltam, hogy neki már az új csaj a családja, nem mi (testvéreimmel), így rendben valónak tűnt, hogy a láthatási időkre inkább nagymamákhoz lettünk lepasszolva, mert lényegében kva mindegy volt, hogy én vagyok ott vagy egy totál random másik gyerek, csak "muszáj" volt nála lenni.

Szóval igen, így is lehet. Más kérdés, hogy már 15 éves korom óta nem láttam és azt se tudom mi van vele, és már nem is érdekel, és sok jelzővel tudnám illetni, amiből az önző lenne a legkevésbé sértő, de igen, vannak emberek, akiknek ez rohadtul belefér az értékrendjébe.

De ezt úgyse érti az, aki nem ebben nőtt fel, szóval gondolom hiába írom... Én biztos, hogy ilyen embernek többé a közelébe se mennék, nemhogy randizzak vele. Amennyire nem számíthat rá a saját tulajdon vér szerinti gyereke, pont annyira nem jelentesz majd neki te se semmit, amikor kicsit is nehezebb szituációba kerültök. Ez gyakorlatilag garantált.

"Amennyire nem számíthat rá a saját tulajdon vér szerinti gyereke, pont annyira nem jelentesz majd neki te se semmit, amikor kicsit is nehezebb szituációba kerültök. Ez gyakorlatilag garantált." - dehogy, már bocs, de ez totál baromság.

Már a kérdés elején is rugózott egy rakat ember ezen a "vérség"-dolgon, de az az, ami szerintem semmit sem jelent. Gondolkozz el, ha ez a "vérség, vér szava" jelentene valamit, nem léteznének pl. spermabankok, mert az apáknak - szerintetek - ragaszkodnia kellene a "vér szerinti"... aztán valójában eszükbe se jut...

A másik, hogy én írtam, hogy nekem az első a párom, ahogy én is neki. Olyan nincs, hogy bármiféle bajban magára hagyjuk egymást...

Az emberi kapcsolatokat valójában pont a közösen átélt dolgok stabilizálják. Mivel mi közösen építettük fel az életünket és az egzisztenciánkat, sokszor kiállva egymásért, ez egy erős kötelék. Szemben azzal, ahol két önálló egzisztencia összejön, és az egyetlen közös céljuk a babaproject... ezt a ma divatos formációt az első kósza szél szétfújja.

71, bajod? Valami hülye leírta, hogy persze, hogy jobban szeretjük a parunkat, mert őt mi választottuk, a gyereket meg dobta a gép.

Ez indok??? Társat találsz másikat, de a gyereked helyett nem kapsz masikat. Bonyi, mi?

a gyerek teljesen más nevelést kapott, az Apa egyáltalán nem ismerte, csak a láthatáson találkoztak szóval csak olyanok egymásnak mint valami ismerős? Ha most bárkinek odadobnának valakit hogy az elveszett rokonod, kötelező szeretni mit szólnátok?

Hát ezen úgy lehet segíteni, hogy teszel a láthatásra, akkor mész, mikor éppen ráérsz, ha közbejön valami, lemondod. Ja, nem.

A második fele meg döbbenet. Tehát aki elvált, az csak ismerőse a gyereknek, és nem érted, miért kelle szeretni...

#85

Többek között én is leírtam

ld #73.