Házasságban élő asszonyok! Ti is gyakran csaljátok a férjeteket, és miért?

Vannak erre statisztikák. A házasságok 60-80 százalékában lépnek félre legalább egyszer, és manapság már a nők majdnem ugyanakkora arányban mint a férfiak. Persze ez nem az ötéves friss házasokra vonatkozik.

Ehhez képest eddig ide talán ketten válaszolták azt hogy ők megcsalták a férjüket :)

A statisztika ...kit érdekel?

Ha a statisztikára hagyatkozol akkor el is fogsz válni mert az azt mondja hogy sokan válnak?

Ugyan már....

"A statisztika ...kit érdekel?"

A kérdezőt...

"Kíváncsi vagyok milyen gyakori ez a házasságban"

"67-es majd egyszer felébredsz ám te is, és akkor,de nagyot koppansz, rózsaszín álomvilágban élsz,ez nem a Disneyland.

Lehet,hogy most nagy a láv közted és a párod közt,de lehet a párod már most félrelépett egy nálad fiatalabb,jobb, szebb nővel. Ennyi! Lehet nem tudod elképzelni,de amikor megtörténik,csak gondolj a válaszodra amit írtál."

Te is felébredhetnél 69, és észrevehetnéd végre, hogy ha valaki azt írja, hogy jó a házassága/párkapcsolata, az nem feltétlenül azt jelenti hogy még nem tud a párja hűtlenségéről....

Mert igen, bármennyire is fáj neked, vannak akik szeretik a házastársukat, párjukat, és a büdös életben nem csalják meg. Bármennyire is savanyú a szőlő számodra.

Nem értelek. Csak mert te csalódtál, netán téged megcsaltak, az még nem egyenlő azzal hogy mindenkivel így lesz.

Minden attól függ milyen párt választasz. Mennyire vagy jó emberismerő.

Igen én is választottam rosszul, és engem is csaltak meg, de ezért még nem kezdtem el minden pasira azt mondani hogy csalók. Mert nem mind az.

Egyébként a férjemet nem csaltam meg soha, nem tudnám, mert szeretem imádom, viszont régebbi exemet csaltam meg. De nem minden pasimat csaltam meg, csak 1-et. És azt is csak csókkal...

Ezért nem kéne általánosítani.

Nem igazán értem miért jobb a lelkednek, ha bemagyarázod a boldog kapcsolatban élőknek, hogy biztos megcsalta már a párja, de ha téged ez tesz boldoggá akkor tedd.

És nem, engem nem érdekel a statisztika. Mert kb leszarom mások nyomorát. Hogy apróságért elválnak, vagy megcsalják egymást. Az az ő bajuk, nem az enyém. Ettől még nekem nem lesz rossz a házasságom, csak mert nekik az.

És másoknak sem lesz rosszabb a házassága vagy párkapcsolata, csak mert a statisztikák válásoktól és hűtlenségtől hangosak.

27/N

76-os "És nem, engem nem érdekel a statisztika. Mert kb leszarom mások nyomorát"

Igen ,ezért tartasz ott ahol.

Biztos le leszek pontozva, de azért leírom velem mi történt.

Volt egy elég rossz házasságom, 3 évig. A házasságom megromlásának és a válásomnak a legfőbb oka a szex és intimitás teljes hiánya. Átlagosan 3-4 hónaponta voltunk együtt. De ami még rosszabb, egy ölelés, egy puszi, egy összebújás nem volt. Ez hosszú távon elviselhetetlen, tönkreteszi az önbecsülésed. Bár sokszor gondoltam rá, soha sem csaltam meg, inkább küzdöttem a házasságomért.

Később volt egy kapcsolatom ami nagyon rosszra fordult, a végén már napokig haza sem járt, ekkor elmentem megcsalási szándékkal egy randira, de nem tudtam megtenni. Inkább úgy viselkedtem, hogy direkt ne jöjjek be a másiknak. Aztán kiderült, hogy a párom már kb fél éve csal, ezután szakítottunk.

Aztán volt egy pár hónapos kapcsolatom, nem igazán voltam benne boldog. Ekkor találkoztam valakivel, másnap randiztunk és elcsattant egy csók is, tehát ez már megcsalás volt. Egyszerűen a másik pasitól egyből bezsongtam míg az aktuális kapcsolatomban nem voltam szerelmes. De az eset után hazamentem és szakítottam a barátommal azonnal. Nem mondtam meg neki a történteket, csak feleslegesen fájdítottam volna a szívét.

Most jelenleg házas vagyok már 4 éve, van egy kisbabánk is, nagyon nehezek tudnak lenni a napok néha. Rengeteg veszekedés, üvöltözés, sírás van, a kimerültség és a mindennapok néha nagyon nehezek tudnak lenni. De mindketten a házasságunk javításán dolgozunk, próbáljuk a maximálisat kihozni magunkból. Bár már eszembe jutott a megcsalás, tudom hogy az nem lenne megoldás a problémáimra. És tudom, hogy még a legrosszabb esetben is tisztelem annyira a férjem, hogy nem tenném ezt vele soha. Ha már egyszer szerettem annyira, hogy szültem neki egy babát, akkor soha nem fogom annyira gyűlölni, hogy ezt tegyem vele. Inkább elválok és kibírom még azt a pár hónapot és utána azt csinálok amit akarok. De mindig is ő lesz a gyermekem édesapja és nála jobb apát nem is kívánhatnék, soha nem tudnám így megalázni. Tudom milyen érzés, még az ellenségemnek sem kívánok ilyet soha.

Jöhentek a pontozások. :-)