Együtt élünk, közös másfél éves gyerek, szeretget, bújik, néha ingerült és nem akar szexelni! Hallottatok már ilyet? Egy férfi nem akar szexelni mióta megszületett a babánk? Lehet szex nélkül kapcsolatban élni? Szerintem nem! Én gondolom rosszul?

Szerintem te már eldöntötted, kérdező, hogy a férjed zakkant, ezt többször is megerősítetted,és utaltál rá. Feltételezem, már ez a folytonos sértés a részéről és burkolt megalázás abba csapott át, hogy végső elkeseredésedben önmagadat próbálod meg védeni, mert már így is túl sokat sérültél, és ezért titulálod és gondolod annak aminek.

Viszont: itt csak annyi gond van ezzel hogy eltűnt a tisztelet felé, nem nézed már őt férfinak ahogy valószínűleg ő sem téged nőnek, ami pedig minden párkapcsolat alapja. Amíg ezt nem állítjátok helyre-szerintem kellene szakember vagy párterapeuta- addig akárhányszor beszélitek át, nem lesz megoldás.

Nálunk is ez van két éve. Volt, hogy nehéz volt, és én akartam volna, de ő nem. Aztán rájöttem, hogy így én sem, mert csak eléltünk egymás mellett, és hülyén éreztem magam, hogy mit kívánok rajta, olyan állati. Szóval elintéztem magamnak ha nagyon úgy éreztem. Aztán most kezdenek a dolgok javulni, valahogy mindketten teli voltunk a gyerekek dolgaival, meg egyebek, ezek a dolgok elveszik az ember figyelmét ám. Most ott tartunk, hogy már megöleljük egymást, észrevesszük egymást. Gondolom még egy kis türelem, és lesz még majdnem olyan, mint régen.

Ne agyalj mindig ezen, mert rád lehet írva, és az nem segít. Próbálj valahogy feloldódni, ne is hozd szóba a témát, figyeljetek egymásra egyebekben, és előbb utóbb hátha.

Az aki azt írja,l hogy tuti megcsal, az nagy baromság.

Lehet sok esetben az van, de nem mindben, ez viszont tuti.