A kolbász, virsli, szalámi, meg egyéb ilyen stílusú húsok mennyire jók/károsak, ha szálkásító étrendet szeretnék?

Kérdező, 10.es vagyok. Hidd el én tudom és átérzem miről beszélsz.

4 éve még 170kg voltam rengeteg egészségügyi problémával, komoly étkezési zavarral, reggel a felkeléstől az esti lefekvésig minden lépés fájt.Ha napi fél óránál többet kellett sétálni, 1 hétig izomlázam volt.

Most meg 67kg vagyok már 1 éve, egészséges vagyok, tele energiával, fájdalmak nélkül, heti 10 órát sportolok.

Baromi sok munkám van benne, testi- lelki küzdelmek egyaránt.

Tudom milyen az amikor élvezed az intenzív ízeket, én is ilyen vagyok, finomak boldogsággal töltenek fel stb, de ezeknek amikre ételek terén nagyon rá szoktak függeni az emberek akik errre hajlamosabbak, ( pl cukros csokik, sütik, csipszek stb), meg kell érteni azt, hogy ezek csak pillanatnyi élvezetet adnak, cserébe viszont a gyakori túlzott fogyasztásuk nem tesz jót, túl sok felesleges, üres kalória van bennük, nem laksz jól, nagyon könnyű gyorsan sokat enni belőlük, az ember észre se veszi hogy milyen sokat evett.

Egyfajta függőséget is simán kiválthatnak igen. Ebben az állapotban már sajnos sokkal nehezebb visszatérni egy normális életmódhoz, de nem lehetetlen. És igen, valóban nem jó érzés azt megélni, hogy ha egészséges testsúlyt akarunk, akkor bizony ezeket nagyon limitálni kell ahhoz, hogy egy élethosszig élhető, fenntartható étrendet, életmódot kövessünk, ne hízzunk stb. Viszont valamit valamiért.

Egyetlen életünk van, nagyon nem mindegy, hogy milyen minőségben éljük le. Ezt saját tapasztalatból tudom hova vezetett, hogy az evés túlságosan felértèkelődött az életemben. Bizony a vége felé már nagyon beteg voltam!

Ha te is eljutottál oda, hogy úgy érzed változtatnod kell, igazán akarod, akkor próbálj meg életmódot váltani, nem kell rohamtempóban, ha nem megy, csináld fokozatosan, próbálj új étkezési- aktivitási szokásokat kialakítani, és más örömforrásokat keresni az ételeken kívül.

Azért eszünk, hogy élhessünk, és nem azért élünk, hogy együnk.:)

Amúgy érdekes téma, hogy mit tesz az aggyal az egészségtelen étel. Az evolúció úgy alakított ki minket, hogy boldogsághormon szabaduljon fel, ha valami zsíros, cukros, hiszen ezekben több a kalória, vagyis anno jobb választás volt. Ez, ha normális ételeknél maradunk, nem pedig az agyon feldolgozottaknál, akkor teljesen rendben van a mai napig. Viszont a plusz zsíradékban sütés, cukrozás, sózás teljesen megzavarja az agyat, mivel a természetes szintnél jóval magasabban tartalmazza ezeket az összetevőket. És mivel ezekben az ételekben általánosságban nincs rost, se kellő fehérje, jól se laksz igazán. Tehát hamarabb leszel éhes, hiába vittél be tetemes mennyiségű kalóriát. És mivel úgy vagyunk kialakítva, ahogy, így újra ezeket az ételeket fogjuk kívánni. Nem véletlenül vannak amúgy élelmiszermérnökök, akiknek többek között az a feladatuk, hogy a lehető legízletesebbé tegyék az ételt, tehát a lehető legnagyobb pozitív reakciót váltsák ki az agyból. Ez pedig, ha olcsó ételekről beszélünk, akkor nem a megfelelő fűszerezést jelenti. Ha sokszor, sok ilyet eszik az ember, egyszerűen az ízérzékelése megváltozik. Pontosabban a toleranciája bizonyos ízekre. Ezért van az, hogy az ilyen emberek egy idő után nem érzik finomnak a normális ételeket. Az agy visszakondícionálása pedig hosszú idő.

Én a zsíros-sós dolgokkal voltam így, a cukor annyira nem hatott meg soha, nem vagyok és nem is voltam édesszájú. Hosszú idő volt leszokni erről, de ma már a túl sós ételek érzésre marják a számat, nyelvemet. Jelenleg visszagondolva, fogalmam sincs, hogyan tudtam megenni azokat az ételeket, amiket régen. Nyilván még mindig vannak bűnös élezeteim, amiket alkalmanként szívesen fogyasztok, de ezzel alapvetően semmi gond. Moderáltan bármit lehet enni, de a moderáció mind a mennyiségre, mind a gyakoriságra vonatkozik.

Ha az ember a csirke-rizs kombinált kicsit változatosabb étrendet pakol össze, akkor néha belépés, de nehéz melléjük megtervezni a napot, mert arányaiban sokkal több bennük a kalória, mint pl egy sonkában.

Ami a kajafüggőséget illeti: nekem el kellett engednem azt, hogy a kaja örömforrás. Onnantól, hogy ezt elfogadható, ettem, ami az étrendembe be volt tervezve. És egy idő után új kedvenceim lettek, amikre korábban rá se néztem volna. A legutóbb megszeretett kajám pl a céklás hummusz.

Itt nem is annyira a kalória a lényeg. Én is csak ilyeneket eszek, ledobtam sok kilót, ugyanúgy eszem ezeket tovább. Az a baj, hogy nem jó fehérjeforrások. Én hiába eszek sok hüvelyes növényt tele fehérjével, nem elég a szálkásításhoz. Próbáltam edzeni, emiatt nem ment, le is beszéltek róla.

35/F