Úgy érzem megbolondultam. Szerintetek?
2 gyerkőcöm van. 3 és 5 éves. Évek óta nem nézek tv-t mert amikor odajutnék fáradt vagyok, nappal meg ők nézik. Minden bapom róluk szól. Úgy érzem most már csak azért élek, hogy egy feladatom van ebben az életben. Az ő kiszolgálásuk. Belefásultam. Minden nap ugyan az. Játszótér, bolt fürdés fekvés.
Gyerek előtt mozgalmas változatos volz az életem. Minden nap szinte azért küzdök lelkileg hogy túléljem a napot. Kényszert érzek kilépni ebből és más életet kezdeni. Párom nincs...
Szüleim vállalnák a gyerekek nevelését ha leomdanék róluk. 25 éves vagyok.
Begolyóztam. Nem szeretem már a kicsiket úgy érzem mert megfojtanak és a rabuk vagyok.
Meggondolatlanul vállaltam vagyis tartottam meg őket tudom.
Minden nap sírok, hogy ezt nem akarom, nem így akarom élni az életem. Rohadtul megútáltam ezt a szerepet. Sőt ki akarok tőrni mert megbolondulok ha ez így lesz tovább.
Nem tudok anyaként funkcionálni mert útálom az anyaság minden egyes részét. Nem tzdom de megőrjít ha arra gondolok évekig őket kell szolgálnom tanulni velük...
Nem nem birom.
Hazaakarok menni este a munka után nyugodtam elfogyasztani a vacsorám és leülni végre több év után csendben nyugalomban tv-t nézni és ágyba bújni nem sokkal utána. Arra vágyom ha nappal hazamegyek ne kelljen senki után pakolni..mert minden úgy van ahogy hagytam. És megincsak nyugalom csend vár haza.
Képtelenség ezt tovább csinálnom. Attól félek pszichiátrián kötök ki és az senkinek sem lenne jó.
Nem a segítséggel van baj mert a szülők segítenek. Pusztán a ténnyel, hogy besokaltam és simán el tudnám őket hagyni és elköltözni más városba.
válasza:De mik azok a dolgok, amiket szeretnél megtenni, de a gyerekektől nem tudsz? Mit szeretnél kezdeni az életeddel nélkülük? Tanulni? Dolgozni? Bulizni? Ezt gondold végig, és hogy tényleg lehetetlen-e mindez a gyerekek mellett, ha a szüleid is segítenek. (Úgy értelmezem, velük laktok, mert azt írod, elköltöznél.)
Nem lehet, hogy a szüleid is folyamatosan nyomasztanak lelkileg?
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:De miért nem járnak oviban?
Te nem dolgozol?
Először ezeket kellene elrendezni, nyilván nekik sem elég már a játszótér, valószínűleg nincs elég inger, lehet nyugosebbek stb.
Keress munkát, add őket oviba, heti 2x pedig hagyd a mamáékra és járj el jogára pl
A nagy semmit se csinál. Hiszti ezerrel sikít ordít. Ovis.
A kicsit pelusos még nála kezdődik a dackorszak...
Az apjával nem tartom évek óta a kapcsolatot nem is akarom.
Mit szeretnék? Amit eddig anno.
Reggel nyugisan felkelni reggelizni dolgozni menni és ezt mind ordítás nélkül persze.
Aztán hazajönni nem a kupiba. Leülni ha kedvem szottyan aludni vagy csak tv-t nézni vagy elmenni csavarogni. Ezt is mind nyugiban úgy hogy semmi őrjöngés kajakészítés pelenkacsere hiszti boltba rohanás.....
Szerintem aki szingli volt sokáig érti a gondolatom.
Nem aggódni senkiért a világon ez egy lelki megnyugvás lenne már. De nem nem.
Nyérvogva jövünk haza a 2 gyerek veszekszik. Be se érünk kaja nem ám mindent esznek két féle kaja kell. Aztán pakolni utána. Majd fürdés aztán lefekvés bagy kínok közt.
Na ebbe rohadtul belefásultam.
És hol vagyok én? Sehol. Csak ök az ő kis igényük és ennyi. Majd a végén én is ott kullogok. Nekem már ez jutott.
Szingli akarok lenni és nem pasizni. Szó szerint egyedül élni még állat se kell és a saját dolgaimra tudok figyelni 100 % -ban senki nem előzi meg. Ez egy nagy feszültséget venne le a vállamról egy lelki terhet.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!