Diéta kérdés szákásításhoz?

Ketogén diétában is szoktak zöldséget enni, ami szintén 0 ch-os. Egyrészt muszáj valamit enni, különben nem szakszerű diéta, hanem koplalás, éhezés lenne és a zöldség a legjobb választás.

Másrészt a zöldség ch tartalma nem ekvivalens mondjuk ugyanannyi ch tartalmú tésztáéval vagy cukoréval. Rengeteg rost van a zöldségekben, így a ch egy része fel se szívódik, ami felszívódik az is jóval lassabban.

Tehát míg mondjuk egy tészta kivált inzulinreakciót, addíg egy brokkoli nem. És az inzulinreakció mértéke a kulcs. De nem kell szemét tészta. Még egy jobb minőség ch forrás barna rizs is vált ki komolyabb inzulinreakciót.

A zöldségeket nem tekintjük elsődleges ch forrásnak. Főleg az 5g ch/100g alatti zöldségeket. Egy sütőtök nyilván már más téma.

A zöld zöldségből gyakorlatilag bármennyit ehetsz, nem muszáj számolnod a ch tartalmát, főleg a szuper alacsony ch tartalmúakét, mint brokkoli, zöldbab, kelbimbó, saláta. Vannak neccesebb zöldségek, mint sárgarépa, zöldborsó, ezekkel azért már számolni kell, ezeknek cukortartama is magasabb.

Gyakorlatilag, ha marha jól akarsz kinézni akkor a zöldségeket ipari mennyiségben kéne fogyasztani sovány húsokkal és hidegen sajtolt telítetlen zsírokkal karöltve.

van aki betudja tartani a 0 ch-t.Esetleg egy fiatal lany aki nemmozog semmit se.

Nalam a tiszta 200 ch szenhidrat bevitel mar emejgessel,elgyengulessel jar,koncentracios porblemak stb.

Talán azért nem szamolja a zöldséget, mert fel kilóban is kb 20g ch van.

Én kb 50g ch-val edzek mostanában és nem pici súlyokkal. és bárkinek küldök képet ha nem hiszi, hogy így is lehet egy szép tömeget fent tartani. Csak annyi a trükk, hogy több zsír megy, azt emeltem meg az étrendben.

#4 nem azért vagy dekoncentrált, mert alacsony ch-t viszel be, hanem mert alacsony ch étkezésrõl fogalmad sincs és szarul kajálsz olyankor...

amúgy a zöldség dugig van nehezen vagy egyáltalán nem emészthetõ rostokkal, akik miatt kb több kalóriát fogyaszt a megemésztése mint amit tartalmaz, így a deficit garantált.

A zöldségek kapcsán szeretnék kérdezni valamit (annak apropóján, hogy be kell-e őket számítani a CH-ba).

Brokkoli, uborka, retek, zöldbab, spárga, fejes saláta: ezek ch tartalma alacsony a rosttartalomhoz képest. Ha létezik olyan, hogy 0 kalóriás étel (a megemésztés több energiát igényel, mint a megemésztéssel nyerhető energia), akkor ezek azok (a felsorolás biztosan nem teljes).

Nem kérdés, hogy a hüvelyesekkel számolni kell.

A kettő közöttiek esetében vagyok bizonytalan:

- hagyma: 8gramm/100 gramm: elég jelentős, a rosttartalomhoz képest főleg

- sárgarépa: 8g/100g, de rendkívül rostos

- cékla, karalábé, káposzta: 5-6 gramm, de mindegyik csupa rost

- karfiol, paprika, paradicsom: 2-4g/100 gramm, közepes rosttartalom.

Ezekkel mi van? Számoljuk vagy nem? Gyorsítják is az ételek áthaladását az emésztőrendszeren. Ebből józan parasztésszel az következne, hogy annak kevesebb ideje van felszívódni. Lehet persze, hogy ez a kevesebb idő is elég.

Ha pedig ezeket nem kell számolni, mert így vagy úgy, legalább annyit "elvesznek", mint amennyit adnak, akkor a természetben élő mindenevők (akár az emberszabásúak is), akik a bevitelük jelentős részét a fentiekhez hasonló forrásokból fedezik (ha mondjuk, hogy a fák levelei nekünk 0 kalóriásak), hogy nem halnak éhen (különösen akkor, amikor szinte csak ilyeneket esznek)?

A növényevőkhöz nem hasonlítanám az embert. A zebrák gondolom azért vannak el vígan a fűről, mert tök más az emésztőrendszerük.

Az én véleményem szerint az 5g ch/100g felettiekkel nem árt számolni, ha komoly diétában vagy, de amúgy nem kell túlspirázni. Természetesen egy répa nagyobb ch tartalmú, mint a zöldbab, neked kell mérlegelni, hogy belefér-e, mennyire szigorú a diéta. Nem mindenki csinál testépítő szintű versenydiétát.

A természetben az állatoknak egyetlen elfoglaltságuk és feladatuk van, a zabálás. Egész nap ezzel vannak elfoglalva, ha épp nem fekszenek, vagy nem üldözi őket valami, vagy nincs párzási időszak. Egy nagy testű állatnak kg-os mennyiségben kell fogyasztani a zöldségeket nyilván, abban azért van némi tápanyag. Emellett gyümölcsök is léteznek, amiknek jóval nagyobb a tápanyagtartalma. Ők nem diétáznak, addig esznek amíg van vagy amíg jóllaknak, mert nem tudni mikor nem lesz. Mi azért nem eszünk kiló szám zöldséget, pedig nem ártana, sőt.

Köszönöm.

Akkor elméleti alapon, eltekintve attól, hogy az illető szálkásít vagy tömegel és számít-e az a pár gramm ch, a ch és rosttartalom függvényében van-e különbség zöldség meg zöldség között? Van-e "negatív kalóriás", nullkalóriás és pozitív vagy mindegyik ad energiát? Ha igen, akkor ez egyenlő a CH tartalommal vagy a rosttartalom és a CH tartalom eredője? Kvázi, ami rostosabb, az kevesebb energiát ad-e, mert a testnek jobban meg kell vele "szenvedni"?

Hm. Jó kérdések. Erről diplomadolgozatot lehetne írni valami táplálkozástudományi szakon. Mondjuk nem tudom mennyire kutatott terület, mert ha nem nagyon, akkor phd szinten is lehetne foglalkozni a kérdéssel.

Biztos, hogy van különbség zöldség és zöldség között, de szerintem még az egyéni tolerancia is képbe jön, ki mit emészt jobban.