Csajok mindig ti főztök? Párotok is szokott?

Fözés? A bejárónő dolga

Mosás? A bejárónő dolga.

Takarítás? A bejárónő dolga.

Cseréld le a bejárónőt egy huszonéves alulöltözött maidenre. Meg lesz főzve, meg lesz mosva, meg lesz takarítva.

Ha a maiden nem segít be... rendelj másikat, de ne rosszmaident.

Hetente többször is főz vagy süt valamit ebédre vacsorára a férjem, reggelit is készít hétvégén, szeret a konyhában tevékenykedni.

Nagy segítség nekem, mondjuk a gyerek az szinte az én feladatom, vele inkább csak picit bohóckodik, hancúroznak.

Ez inkább beállítottság kérdése, volt olyan pasim aki még egy tejbegrízt is odaégetett, meg csak enni jött ki a konyhába. ( informatikus volt)

Bocs, de szagolja, ki mit szakít. Nálunk én főzök, mert szeretek főzni. Ő süt. Gondolom neked csak valami sörpusztító, vagy valami gamergyerek jutott.

42f

Minden párnak saját magának kell ezt megbeszélnie és nem társadalmi normákat követni.

Ha a pasi nem akar főzni, mert nem az ő dolga, hát bumm.

Ha a nő sem akar főzni, mert szerinte ez rasszista dolog, akkor szegényt sajnálom az ideológiai agymosása miatt, de hát bumm.

Lehet rendelni is kaját. Mindketten jobban jártok.

Amúgy én pasi létemre olyan kaját csinálok, hogy a szomszéd is szívesen átjönne az illatok miatt, mert csorog a nyála és feleségem is viszonylag oké módon főz, csak kicsit béna a fűszerekhez, de nem tehet róla, mert rossz a szaglása. Én meg érzésből főzök és sosem csinálok két ugyan olyan kaját. Az éltelek kémiáját ismerem és az alapján készítek mindig valami éppen abból, ami megtetszik.

Na bumm, ez nem jellemző mindenkire. Meg nem volt mindenkinek vegyész nagymamája, akitől főzni tanult.

Az tény, hogy mindketten élvezzük a főzést és örömet lelünk a kreatív dolgokban.

Na de a kérdés igazából nem rólam és a feleségemről szól, hanem Rólatok! Ugye? Csak trükkösen saját magadat átverve tetted fel a kérdést.:)

A Ti életetek. Ezért Nektek kell megbeszélni. És Nektek kell megoldást találni erre az egyszerű problémára.

Házimunkát általában én csinálom, mert van egy ilyen rossz szokásom, hogy csak abban bízom amit én csinálok meg xD Porszívózni szokott néha a párom is, de a többit én csinálom. Főleg a mosogatást (ebben anyukámon meg mamámon kívül kb. senki munkájában sem bízom), de törölgetésre pl. sokszor megkérem a páromat.

Főzni ritkán főzünk, ha igen akkor ételtől függ, ki csinálja. Sokszor együtt, van hogy én, de 1-2 ételt a párom szokott csinálni. Nem mondom, hogy sosem akaszt ki, mikor mindenhová fröcsög az étel és hasonlók, de azért ettől függetlenül engedem hogy főzzön xD

Kiakadni leginkább azon szoktam, ha rendetlenséget hagy maga után a lakásban, és nekem kell elpakolnom az útban levő cuccait, pl. ha sokadik kérés ellenére is a szoba közepén hagyja a papucsát, a széken a koszos pólót, meg a földön szanaszét mindent aminek nem ott a helye.

O szokott fozni az esetek 80%-ban. Felolem aztan tevekenykedhet barhol, megcsinalhat barmit, orulok, ha nem nekem kell vele foglalkoznom. Szepen takarit, szoval nincs ra indokom, hogy ne hagyjam neki :D Hetvegente altalaban elmosogat, mire felkelek, mert en meg 20 orat fetrengek az agyban, o korabban kel. Aztan vagy takaritunk egyutt, vagy csak valamelyikunk, hetkoznaponta is eleg random, melyikunk epp milyen hazimunkat csinal meg, de nincs olyan dolog amit egyaltalan nem csinal.

Azt nem tudom, hogy kell valakit ravenni ilyesmire, o alapbol ilyen volt, gondolom normalisan nevelte az anyja.

8. vagyok, 9-es válaszra reagálva: ez valóban igaz lehet, hogy neveltetés kérdése is. Páromtól például sosem kérte számon anyukája hogy tartsa tisztán és rendbe a szobáját, ha nagyon megunta hogy hiába kéri, kitakarított helyette ő maga. Valószínű a párom ezért is lett rendetlen, és kevésbé igényes a tisztaságra. Mióta velem lakik, azért fejlődött talán egy kicsit, de olyan sosem lesz mint én.

Amúgy meg neveltetés mellett adottság kérdése is lehet, én pl. mindig rendszerető voltam, sosem kellett könyörögni hogy tartsam rendbe a szobámat.