Miért ilyen ritka manapság, hogy egy nő tudjon főzni?

Én nagyon szeretek főzni, tudok is, kislányom és párom szereti, de exférjem is szerette a főztöm, mint ahogy ha vendégek vannak, akkor se vallok szégyent.

Igen, nálunk én főzök.Viszont nem én nyírom a gigantikus méretű udvaron a füvet, sem a sövényt vagy a tujákat.Ha kiég egy égő, nem én mászkálok a létrán.

Ellenben a grillezésben a párom a zseni.Ha itthon van, segít mindenben, a zöldségpucolástól kezdve a mosogatásig, tehát nem bejárónőnek néz.

De minden másban segítőkész, legyen a kávém az ágyban, vagy pl. a mai nap, hogy iszonyat taknyos lettem, még meló előtt beugrott a gyógyszertárba, mondván ne gyalogoljak betegen.

Igen, az ember szívesen föz, szívesen jár a másik kedvében, de ennek kölcsönösen kell működnie.

"Be sem fekszenek az ágyadba utána"?

Azt hittem ami kölcsönös örömforrás azért nem vár el az egyik fél javadalmazást.

De akkor ma meglepem a férjem egy húszezressel, hátha hajlandó.

En szeretek főzni ,de csak hétvégén főzök. Hétközbe rendelünk ,de rendes főt étel.

Párom is főz ,de van amikor együtt szoktunk.

Nem kéne olyan pasi aki ezt elvárja és ó csak ül mint a kiskirály.

N25

Nem olyan ritka, csak az ideírogató "öntudatoskák" igyekeznek az általad is kifogásolt szemléletet alapnak beállítani, hogy a tömegben ne tűnjenek fel, mint afféle életképtelen r.-ok.

Mindenki tud főzni. Egy nő tud és szeret is főzni.