Valaki tud linkelni egy GI index táblázatot mert ahány táblázat annyi féle számok? :S

Tényleg attól lesz jobb neked, hogy én vagy más mutat egy 3. 4. vagy 5. eltérő számokkal dolgozó táblázatot?

Hát vegyél egy vércukormérőt, és nézd meg mennyit emelkedik a vércukrod a sima cukortól, és nézd meg mennyit emelkedik a különböző élelmiszerektől, a viszonyszám a GI ha 100-zal megszorzod.

De minden mérés mindig más eredményt fog adni, legalábbis ha pontos a mérés.. de ekkor legalább te csináltad magadnak, hitelesen.

Offolok:

És, ha még meg is teszed, amit Tápi javasol (én már megtettem), még akkor is csak a vércukrot fogod látni. Azt már nem, hogy az inzulin mit dolgozik a háttérben.

Pont ezért is van egyre több cikk arról, hogy a GI elmélet idejét múlt, mert egyre valószínűbb, hogy sok tápanyagforrás esetében az alacsony GI oka a gyorsabb és nagyobb inzulinválasz.

Sok mindenről találsz már adatot inzulinindex táblázatokban. Látni fogod, mennyire átverős néhány ételnél a GI.

Tovább bonyolódik a helyzet, ha komplett kajákat nézel, nem alapanyagokat. Azt találhatod majd, hogy a dobostorta a ugyanolyan tuti választás lehet, mint a zabpehely, hiszen a GI-jük kb azonos. A tortában lévő zsír ugyanis "lenyomja" a cukrot.

Könnyen lehet, hogy a zabpehelynek is csak azért alacsonyabb a GI-je, mert gyorsabb/nagyobb inzulinválaszt indukál, ami gyorsabban pucolja ki a vérből a cukrot, így az nem tud olyan magas vércukorértéket produkálni. Ez egyelőre nem kellően alátámasztott, de voltak már vizsgálatok e téren.

Persze ettől még a legjobb, amit tehetsz, hogy komplex, rostokban és tápanyagokban gazdagabb CH forrásokat választasz a nap folyamán. Hogy ehhez melyik GI táblázatot választod, igazából mindegy, egyik sem tuti. Ha kétséged van egy-egy CH forrással kapcsolatban, itt megkérdezheted, segítünk.

Tovább bonyolódik a helyzet, ha fehérje is megy a kajába. Akkor már eléggé el tud szállni az inzulin, miközben a GI tök lapos.

Itt elég jól leírják:

[link]

Élelmiszeripari mérnökök kapcsán fordulj az 1-es válaszolóhoz. Én sajnos nem vagyok az.

A glikémiás töltés alatt gondolom a glikémiás terhelést kell érteni, aminek semmi jelentősége, ha számolod a makróidat. A glikémiás terhelés ugyanis tudtommal egyfajta szénhidrátsűrűséget jelent. Míg pl. 100 gramm almával beviszel 10 gramm ch-t, 100 gramm rizzsel beviszel 77-et, tehát az almának alacsonyabb a glikémiás telítettsége. Mivel azonban Te tudatosan táplálkozol, tudod, hogy almáéból többet kell enned ahhoz, hogy elérd a makróidat.

Igaz. Ha kevésbé főződ meg, nehezebben fogod emészteni, később/illetve lassabban kerül a véráramba, így lassabban tolja fel a vércukrot. Ugyanez igaz mindenre: minél feldolgozottabb, minél apróbbra őrölt a CH forrás, annál könnyebben emészted, ezért gyorsabban megy fel tőle a vércukor. Elvileg.

Itt azonban megint kiemelném, hogy nem látjuk, mit dolgozik a háttérben az inzulin.

És nem tudjuk, mit bír az emberi szervezet. Nem feltétlenül kell ahhoz cukrot zabálni, hogy cukorbetegek legyünk. Lehet, hogy az emberiség nagy része cukorbetegségre van kárhoztatva.

Ennek ellenére nem hiszem, hogy azon kellene agyalnod, hogy 15 vagy 20 percig főzöd a rizsedet. Ha lehet, válaszd mindenből a teljes kiőrlésű fajtát (kivéve edzés után), de nem biztos ezzel sokkal előrébb leszel a hasnyálmirigyed kímélése szempontjából. A gabonarostoknak is megvan a maguk hátulütője egy bizonyos mennyiség fölött (vitaminok és ásványi anyagok felszívódását gátolhatják).

Ha nem eszel cukrot (kivéve talán edzés után) és BL55-ös lisztet, minden étkezésedben van rostos zöldség és a gabonabeviteled legalább egy része teljes kiőrlésű, akkor máris többet tettél az egészségért, mint a legtöbb ember.

A következő lépcső már az lenne, hogy arról vitatkozunk, szabad-e egyáltalán gabonafélékkel CH-t bevinni, de ez már egy magasabb szint, ebben nem akarok állást foglalni. Tápi szerintem szívesen segít.

1. GL, telítettség. Vegyük észre, hogy ez sem új dolog, eddig sem csak a gi-t kellett volna nézni. Csak az emberek átlagos tájékozottsága nem releváns táp.tudományban. Kb. az emberekhez csöppen valami a dietetikusoktól és a sportolóktól, akikhez csöppen valamennyi.. talán jobb forrásokból, de általában nem elég.

Kivétel néhány ember, szerintem Zoli a saját motivációjától hajtva igen nagy és sokrétű tudásra tesz szert a témában az évek alatt. De kevés ember foglalkozik ennyit mindezzel.

Tehát GL, ez szám szerint (tudtommal) glikémiás index szorozva ch mennyiséggel /100, tehát 100g rizsben van 70 valamennyi g ch, ennek az indexe mondjuk 90, akkor a GL az 100g rizs esetében elvileg 70 * 90 osztva 100-zal.

De szerintem sincs nagy jelentősége. Inzulin index jobb.

A rizst én ettem már nyersen, nem mértem semmilyen hatását, de áztatással is ehető. Hogy így milyen a felszívódása.. passz.

Másik, a hosszan főtt rizsben, hűtés után a keményítők úgy rendeződnek át, hogy rezisztens keményítők is képződnek amik emészthetetlen rostok, tovább csökkentik a GI-t persze, táplálhatják a bélflórát.. többet nem tudok írni róla.