Szeretnék privátban beszélgetni anorexiával élőkkel és abból gyógyulókkal.Hogy sikerült kijönni belőle?

Nem kell külső késztetés, hiszen SOHA nem lesz olyan pont, amikor gyógyulni akarsz, és ha teszed, NE más miatt, hanem magad miatt.

Nem kell "várni", mert sohasem jön el a pillanat a gyógyulásra - anorexia ezt nem engedi -, hanem azt mondod, MOST elkezdem a recoveryt.

Nem holnap, nem "ebéd után", hanem MOST. Másképpen nem megy.

Anorexia nem akarja, hogy meggyógyulj, ő csak a halálba kísér, szóval nincs jó időpont - vagy mire "eljönne", addigra belehalsz.

Nekem egyik reggelen volt egyetlen tiszta MÁSODPERCEM, amikor belenztem a tükörbe, és úristen, ez kicsoda? Fénytelen tekitnet, beesett arc, a csípőcsontom szinte átszúrta a bőröm, a gerincem merő seb, stb.

Akkor ott eldöntöttem, hogy most nekiállok szépen fokozatosan.

A reggelinél - 15 perc múlva - már bőgtem, mert ANOREXIA sikított a fejemben, én meg szenvedtem tőle, miattam, nem akartam, de tudtam, ha most nem csinálom, napokon belül meghalok.

Túléltem, és igen, lehetséges fejben is meggyógyulni, csak nehéz. Akarni kell élni, és élvezni az életet, nem anorexia sok sz.rságán görcsölni.