Ti hogy bírjátok a diétát lelkileg?

Nem, a kalóriatöbblet hizlal. Természetesen eszem a kedvenc ételeim zömét :) Ha valami nagyon kell, akkor azt is, ami nem passzol az életmódomba, ez a kilengés, ritkán is elég.

Nem küzdök, hedonista vagyok. Megpróbáltam megtalálni azt az életmódot, ami élvezetes, nem érzem, hogy bármiből kimaradok s fogyni is tudok vele. Nekem ráadásul nagy mennyiségű étel is kell, hogy ne éhezzek, ez a nehezebb rész, mivel természetesen eszem és nehezen fogyok. De erre is van megoldás.

Próbálj trükközni, a fűszerezéssel sok kaját tudsz izgalmasabbá tenni, és ugye az nem plusz kalória. :)

Azon kívül az első pár hetet kell kibírnod, utána az agyad "leáll" ezekről a kajákról. Hidd el, ez olyan, mint egy függőség, nekem is iszonyú volt az elején, akkor jöttem csak rá, mennyi sz.rt összeeszegettem, amikor csorgó nyállal kellett elmennem a fánkos, a pizzás, a csokispultok mellett. Most már csak nagy ritkán kívánok rá, és akkor is egy-két falat édességgel eltelek.

Egyszerűen a szervezeted hozzászokott ezekhez és most követeli a magáét. Ne engedj neki! Ha kitartasz, elképesztően meg fogsz könnyebbülni, ahogy "kiürül" a szervezeted és gyorsul az anyagcseréd.

Nem küzdök. Úgy alakítottam ki a diétámat, hogy hosszú távon tartható legyen.

A pizzát is meg lehet venni szénhidrátszegény változatban, ahogy egyes cukrászdák tortákat, sütiket készítenek diaeelneszes cuccokból.

Palacsintát, piskótát lehet csinálni zabpehelylisztből, a lekvárt meg lehet főzni (és piacon is megvehető) üstben, hozzáadott cukor nélkül. Cukor helyett ott az eritritol.

Egy jó diéta nem jelent egyet a koplalással.

szia :)

én 18 éves vagyok és pontosan ugyanabban a cipőben járok mint te

elkezdtem a diétámat 1 hete..tudom nem sok :D

amikor úgy határoztam lefogyok teljesen más lett minden

fejben eldöntöttem hogy így lesz és semmi sem fog engem megakadályozni ebben!

és nagyon jól bírom :)

igaz néha megkívánom a finom DE hizlaló dolgokat, azonban annyira makacs vagyok hogy zsigerből visszautasítom és ha rájuk nézek semmit nem érzek :)

úgy értem nem vágyom azokra az ételekre

így jöttem rá hogy minden nagy döntés fejben dől el :)

Igen, én is ezt tapasztaltam az elhagyott ételekkel, hogy automatikusan nem tekintem őket ételnek. Elhagytam a gabonákat, a normál cukrot s a legtöbb tejterméket, a száraz hüvelyeseket és a legtöbb keményítődús dolgot egyik napról a másikra, gond nélkül. Átkapcsolt az agyam és kész.

Az édesség egész más. Az örök :D Ma is csokiztam, de mondjuk azért, mert alig bírok enni s valamit azért kell, energiának megfelel, a fehérjedús napom pedig nem ma lesz, bár ki tudja? Annyit azért betoltam abból is, mint sok más ember egy normál napon s jobbára tápanyagdús ételeket ettem. Csak egy kicsit keveset, de az előző napjaim 2050 kcal-osak voltak, néha lejjebb is kéne menni :D

Ja ez meg a másik. Könnyebb az egyik fronton önmegtartóztatni, ha legalább eleget ehet az ember. Hirtelen durván keveset enni s kizárni mindenfélét, ez durva kombó. Életmódváltáskor sokszor jó eleinte bőségesen enni, de a megfelelő ételeket.