Kövérek/ducik! Mihez akartok kezdeni?

Kövérnek már rég nem tartom magam, de azért még jócskán vagy fogynivalóm, a derekam igen vastag. Amikor 30 kiló pluszom volt, akkor épphogy kövér voltam a saját fogalmaim szerint.

Nem akarok így maradni, s kissé unom a sokéves stagnálást, így néha kicsit jobban igyekszem, egyszer csak összejön :) De nem ez életem fő problémája, csak túl sok időt, figyelmet elvesz, be kéne már fejezni.

Hülyeségekbe nem kezdek (max. érdekes böjtökbe, de igen röviden és tudom, mit csinálok. azokat nem fogyás miatt, csak kísérletként, tanulságosak), megvan a jó alapétrendem, amit néha fellazítok, mert bár igen élvezetes, kissé túl megszorító egyes korszakaimban. Most már sokféleképpen tudok fogyni, ha kicsit odafigyelek, nincs szükségem igen nagyfokú megszorításra.

Írod, hogy nincs több lehetőség. Ezt nem értem. Nyilván minél hamarabb csinálod, annál jobb, de azért az életed vége remélhetőleg még odébb van, de még tömegelni is van, aki 50 évesen kezd nőként, nem ideális, de jobb, mintha még akkor sem tenné :D Sokan fogyunk 30-40 éves korunk után, nincs ezzel baj, persze kár, hogy nem vagyunk karcsúak és izmosak fiatal korunk óta, de a múlton nem tudunk változtatni.

Van rajtam 15 kg plusz, de elég jól oszlik el és jól érzem magam.

Ennek ellenére idén elkezdtem diétázni, mert nem akarom, hogy egyszer azt vegyem észre, hogy az a +15 +30 lett:(

Mondjuk eddig is az volt a baj, hogy nem volt motivációm, mert soha nem voltam elégedetlen - de talán most mégis sikerül:)

Szerencsés vagy, előző. Nem mindenki ilyen fajta. Van, akinek az étrendje rossz és egyszerűen nem lakik jól normális mennyiségű étellel. Van, aki nem tud szabadulni a gyerekkori rossz szokásoktól (elég makacsak tudnak lenni).

S van, akit nem érdekel a kinézete, az egészsége, csak az evés... Nagyon ételcentrikus a mai ember és sok olyan ételt eszik, ami a legtöbbeket nem laktat elég jól.

Attól még sokaknak gond az is, hogy túl vékonyak... Úgyhogy elég sokfélék vagyunk.

S van, aki beteg/extrém lassú anyagcseréjű és annyit eszik, mint én, a legkeményebb fogyási korszakomban, mégis kövérebb, mint amennyire én voltam, amikor 2 ember helyett ettem 3 évtizede. A genetikára, betegségekre nem lehet mindent ráfogni, de átkozottul nehezítheti a fogyást. Én szerencsés vagyok, tudom, hogy tudnék lefogyni s még így sem ment végig (de a kövérségtől megszabadulni nem volt nehéz, csak tenni kellett érte egy kicsit). Úgyhogy a szerencsétlenebbek kövérségét nem csodálom. Lehet, hogy SOKKAL keményebben fogyóznak, mint én valaha is. Csak nekik nehezebb.