Elmeséled az életmódváltásod történetét?

Én is jojózok, de ennek meg van az oka.

Lett két kutyám. Napi 2 séta. Az étkezés igényem csökkent, a mozgás nőtt kilók le. Új munka, heti két séta...

A napi két séta határozottan javította a hangulatomat.

Korábban küzdőspotot csináltam (orvosi javaslat felnőtt fejjel) hasonló nagyon pzitív hatás

Ami volt: rendszertelen munkaidő, sok-sok munkahelyi kajarendelés, egy pizza fejenként a minimum, desszerttel persze, sok éttermi kaja, emellett persze otthon is ettem a családdal, stressz, kialvatlanság, semmi sport.

Munkahelyet váltottam (nem az életmódváltással összefüggésben), de olyan helyre költöztünk, ahol már nem járunk annyit étterembe, nincs pizzázás. Ketogén diétával kezdtem, aztán átváltottam sima szénhidrátszegény számolós diétára...

Sokan írják, hogy lehet azt enni, mint régen, csak mértékkel. Nos, nekem ez nem megy. Egyszer próbáltam azóta pizzát enni, csak kis méretű volt pedig, nos, ízre fenomenális volt, nagyon ízlett, de akkor egyszer elgyengültem, képtelen voltam csak egy szeletet enni belőle, megettem egy egész pizzát, majd desszertet, meg kólát, csipszet, mindent. Rájöttem, hogy nekem nem megy ez az együnk mértékkel dolog. Úgyhogy alapvetően teljesen mást eszek, mint régebben, őszintén szólva, amit most eszek, nem is ízlik annyira, pontosan szólva, amíg régen az étkezés örömforrás is volt, ma már egyáltalán nem az, ma már csak egy testi szükséglet. Nekem ez jelentette az életmódváltást, hogy ma már nem okoz boldogságot enni, ezért sokkal jobban megállom, hogy ne egyem túl magamat. Nem mondom, hogy ez az út hasznos mindenkinek, nekem segített.

Elnézést az offért, de “Új munka, heti két séta... ”

Ugye valaki más azért sétáltatja a kutyákat, nem heti kétszer van módjukban kiszabadulni és új ingereket megtapasztalni? Mert így “készülnek” a megvadult, emberre támadó kutyák, hogy szegények megőrülnek az évek óta tartó bezártságtól, unalomtól.

Mindig fontos volt az egészségem, a külsőm pedig nem különösebben, de ugye a kettő valamelyest összefügg.

Egész rendesen ettem, de azért sokat és azt is, amit nem kellett volna, viszont fogalmam sem volt, hogyan kellene jól csinálni, valljuk be, ezt nem tanítják az iskolákban és rengeteg a tévképzet, nem igazodtam ki, nagy motivációm pedig valamiért nem volt.

Aztán elkezdtem itt olvasgatni s valami bebillent bennem, amúgy is túl nagy feleslegem volt már.

Az elsődleges szempontom továbbra is az egészségem volt. A mozgás akkoriban pont nem ment, de az étrendemet drasztikusan átalakítottam, pár ételcsoportot kihagytam, a szénhidrátot s ezzel a kalóriát jelentősen lecsökkentettem (mivel előtte alaposan túlehettem magam, erre szükség is volt). Könnyű volt, de szokatlan, hisz évtizedekig sokat ettem, részben mert szeretek enni, részben mert pokolian nehezen laktam jól. Ez utóbbinak az oka a nem megfelelő étrend volt.

Bár sosem éreztem, hogy ne lennék egészséges (jó génjeim vannak e téren), mégis jobban lettem. A szénhidrát csökkentése és a kalória normális szintre hozatala is ebbe az irányba vitt.

Lassan, majd sehogy nem fogytam, de így is megérte.

Azóta jópár év eltelt s azért lazítottam a dolgokon (bár alkalmi, nem itthoni kilengés mindig volt), de a régi étrendem közelébe se megyek tartósabban, most már tudom, mennyivel jobb így. Plusz egyes ételeket nem tartok egészségesnek (vagy nem tudom, de túl könnyű kihagynom őket) s azokat kerülöm.

Sosem fogyóztam, egyszer régen próbálkoztam kevés evéssel, sokra már nem emlékszem, de tartós hatása sem volt. De legalább nem sanyargattam magam, kellő elszántsággal még én is tudtam egykor keveset enni :)

Mit ettem azelőtt? Húst kivéve mindent és mindenből sokat. Rengeteg édesség, gyümölcs, zöldség, tészta, olajos mag, tejtermék, zsír... Sajna sosem számoltam s már nem emlékszem sokra, de emlékszem utólag kiszámolva többezres étkezésekre (nyilván nem ez volt a tipikus, de alkalmilag is szép egy alacsony, nem aktív embertől), márpedig egy nap többször ettem, úgyhogy határozottan tudtam enni. Ez egyébként megmaradt, de jó étrenden azért enyhe erőszak kellene a nagyon durva túlevéshez s még rossz étrenden is a szokásosnál több étkezés kellene hozzá s egyre rosszabbul lennék közben.

Úgyhogy a hízástól nem tartok, bár az világéletemben csigatempóban ment, erős túlevés mellett. Legyen már valami pozitív is, túl sok hendikepem van :D

Mit eszek azóta? Változó, mert ha épp megtanulok krumplis pogácsát sütni, akkor azt is eszem, de ez azért nem a tipikus ételem és nem is tesz jót (de ritkán belefér, a lelki plusz ellensúlyozza a minimális fizikai mínuszt).

A normál ételem zöldség, tojás, olajos mag, sajt, zsír, több-kevesebb gyümölcs (van egy gyümölcsöskertem és szeretem a gyümölcsöt, nem fogok mindennap 30g alatt maradni... az csak a téli szint, a tél végi gyümölcsmániám beütése előtt), minimális (lehetőleg gluténmentes) gabona, ez-az. Kakaóból sokat eszem, az fontos számomra. A napom átlagosan kb. harmada(?) édesség, ami többé-kevésbé szénhidrátszegény (mondjuk 6-20% szénhidrát, ami nekem megfelel).

Aktivitás? Sokkal aktívabb voltam régen, amikor folyamatosan híztam, de azért igyekszem. Sétálok valamicskét és néha még mást is mozgok, nem vagyok sportos, életem legaktívabb részében volt heti 70 km gyaloglás és hegyi túra, annyi. Szintkülönbség legalább mindennap van, dombtetőn lakom s a saját kertemben is alapos szintkülönbség van s akárhova megyek sétálni, emelkedő van.

Azt tartom fontosnak, hogy az ember megtalálja a neki passzoló, jó módszert. Ami nem önsanyargatás, nem robban le tőle, tud rendesen aludni, nem éhezik túlzottan (állítólag van, aki csak éhezős estékkel képes fogyni, kalóriadeficitben semmivel nem lakik jól, viszonylag aktív élet mellett sem)... Az, hogy ki szerint hogyan kell fogyózni, nem számít, minden szabály felrúgható, csak az egyetlen szükséges feltétel, a kalóriadeficit az, aminek meg kell lennie. Plusz az egészség fontos.

De hogy ezt nem ehetsz vagy így meg úgy kell... Ugyan. Túl sokfélék vagyunk.

Nekem egy autoimmun májgyulladással kezdődött amire medrolt kapok már fél éve. Mikor közölte a doki hogy medrolt kell szednem kb pánikba estem mert köztudott róla hogy mennyire elhíznak tőle az emberek rajtam meg amúgy is volt 15 kiló felesleg ráadásul én barom meg a neten is utána olvastam és ott is mindenkinek a több kiló hízás volt a tapasztalata. Elkezdtem kalóriát számolni és minden áldott nap edzettem egy órát ez tartott 3 hónapig. Mikor már megnyugodtam hogy nem leszek bálna azóta csak kalóriát számolok mert nekem kínszenvedés bármilyen sport de fogytam is elég szépen 5 hónap alatt 12 kilót. A medrol hatásából csak a hörcsögpofa van még meg mert még jelenleg is szedem előre láthatólag még 2 hónapig.

Igazából nálam a kalóriaszámolás annyit jelent hogy nem eszek rengeteg édességet (ténlyeg rengeteget ettem mindennap egy süti, kávéba teába 5 cukor stb) , cukros üdítőket, gyümölcsleveket (mindennap 2 liter simán lement), fehér kenyér helyett rozskenyeret eszek, tészta és bő olajban sült cuccok minimalizálva. A fogyásomhoz ezek a "megszorítások" kelletek. De súlytartáshoz elég lesz minimalizálni a cukros löttyöket és a rengeteg süteményt illetve cukor helyett édesítőt használok így ezt tudom tartani kb életem végéig.