Hogyan motiváljam magam hogy végigcsináljam a fogyókúrát?

Keress a kedvenc ételeidhez diétás verziót. Én pl imádom a pizzát, pár hetente eszem is tk tortilla alapon, saját pizzaszósszal, sült csirkemellel, zöldségekkel, sajttal. Sokkal kevesebb szénhidrát, mégis megvan az élmény. De gofriból, palacsintából, és pár sütibőlis találtam jó alternatív receptet.

Mondjuk némileg csalok, mert alapból imádom a salátákat és a csirkemellet is. Így engem nem készít ki, ha hétköznap csak ilyeneket eszem. Levesekből és főzelékekből is vannak nagyon finomak, alacsony kalóriával. Az egész titka tényleg az, hogy a te szájízed szerint tervezd meg.

Lehet, hogy az működne nálad, ha előre beterveznél csalónapot, mondjuk 2 hetente. Ez tartaná benned a lelket, és utána is folytatnád, amit előtte csináltál. Az egészséges táplálkozást nem azzal rontod el, ha időnként olyat eszel, amit "nem kellene", azzal rontod el, ha ilyenkor feladod és napokig tömöd magad válogatás nélkül.

Másik megoldás egy tarthatóbb, kevésbé drasztikus étrend, amibe beleférnek kisebb mennyiségben a kedvenc ételeid is, esetleg kisebb-nagyobb változtatásokkal (ld. előző). Ehhez nem árt számolni a makrókat is.

Vannak olyan ételek, amiket sok tipikus fogyókúrázó megszállottan kerül, pedig vannak bennük hasznos tápanyagok, csak aránylag sok kalória is. Pl. olajos magvak, zsíros húsok, tojássárgája, sajt, jó minőségű csoki - ha nem eszel belőlük túl sokat, simán beleférhetnek egy jó diétába, és még finomak is.

Szàmomra semmi màs nem adott motivàciót, csak az, hogy esetemben a hízàs idővel màr nem csak esztétikai probléma volt( ami sosem motivàlt engem), hanem borzasztó beteg is lettem miatta.

Koràbban nem hittem abban, hogy a kövér ember idővel beteg lehet a súlyfeleslege miatt, szimplàn azt gondoltam, egyszerűen csak az eltorzult külsőm miatt ítélnek el. ( Bàr többnyire valóban erről volt szó, hiszen vad idegenek szóltak be, köpködtek az utcàn, vagy olyanok akik se nem rokonok se nem baràtok, tehàt 100% hogy nem az egészségem érdekelte őket) Szóval a sok fogyàsi próbàlkozàs, jojóeffektus hatàsa amiken àtmentem, meglett az évek soràn, majd egyszer csak nem bírtam tovàbb lelkileg a sikertelenséget és feladtam... és a hízàsom, illetve az egészségem ebben az időszakban olyan szintre jutott, hogy volt egy pont amikor belàttam, hogy ha nem vàltoztatok életmódot,nem tartós megoldàst keresek drasztikus fogyókúràzàs, koplalàs stb helyett amik hosszú tàvon élhetetlenek, akkor bizony még max pàr év , és meg fogok halni.... Igen, nem örülök neki, de most màr úgy érzem, nekem ez volt az utam, és nekem el kellett jutnom erre a szintre ahhoz hogy a fogyàshoz való hozzààllàsom végleg és drasztikusan megvàltozzon pozitív irànyba.

Így lett kitartàsom és motivàcióm hosszabb tàvon is ami koràbban viszonylag hamar, 6-8 hónap alatt mindig elfogyott.

Lassan 15 hónapja élem az új életem, és nem akarom a régit, soha többet! Egyàltalàn nem vàgyom rà, mert ami most van, milliószor jobb. Úgy alakítottam, hogy jobb legyen:) Ehhez persze sok tanulàsra, ésszerű korlàtokra, tudatossàgra, jó stratégiàra, és sok türelemre van szükség, de aki olyan, vagy hasonló leckét kap ébresztőből mint én, az képes a tartós vàltoztatàsra.

Sehogy, ne kínozd magad feleslegesen!

Edd nyugodtan azt, amit szeretsz, csak felezd le az adagokat! Kerüld a kelt tésztákat, krémes süteményeket, cukros üdítőket! Nekem pl jól bevált reggelire a bármilyen sajt, paradicsommal, vagy paprikával, tojásrántotta magában, virsli szintén, stb. A lényeg, hogy reggel nem eszem kenyeret, péksüteményt, mert ha kelt tésztával indítom a napomat, estére nagyon megéhezem.

Sokat segíthet a rendszeres testmozgás is. (aerobik, futás, tánc...)

Nem szabad úgy felfogni, hogy egy zabálós nappal elrontasz valamit. Ennyi

Én kb 2 hete kezdtem (újra) azóta vagy 4x "elrontottam". Na bumm. Másnap újra próbálom betartani a szabályaimat. Ez egy hosszú folyamat és nincs olyan, hogy "hú ma bevittem 3000 kcalt akkor már zabálok tovább örökre".

Sok-sok éve okoz gondot a súlyfelesleg és rengetegszer mentünk neki a párommal, hogy leadjuk. Sok mindennel próbáltuk motiválni magunkat és egymást, csináltunk versenyt is belőle, de gyorsan feladtuk vagy ha bírtuk egy ideig, akkor is visszajött.

Nekünk most az itthon maradás segített elindulni. Van idő minden nap/minden másnap főzni, elkezdtük a kalóriabázist használni és tornázgatunk itthon. Ami most a fő motivációt adja, az az, hogy mindez nem is olyan nagy energiabefektetés és van eredmény. Nagy löketet tud adni az embernek, ha túl van az első 10 kg-on. Bízunk benne, hogy ez nem fog változni, ha visszatérünk a rendes kerékvágásba. Minél több idő telik el, annál könnyebb, annál kevesebbet "kell" a motivációba kapaszkodni. Az eleje nagyon nehéz, de én is azt tudom tanácsolni, hogy ne éld meg kudarcként, ha megbotlasz. Sőt, ha gondolod iktass be tudatosan a menübe egy kis csokit, vagy ami jól esik. A lényeg a mennyiség. Sok sikert!