Motiválna az orvosi utasítás a fogyásban vagy legalább az odafigyelésben?

A kérdésből következtetek, hogy van belső motiváció is.

Én anno önerőből fogytam le. De a kérdésedre a válaszom, hogy úgy nem motiválna, ha csak megnézne egy lapot és megdicsérne, úgy motiválna, hogy folyamatosan követi a sporttevékenységem, az étkezési, folyadék beviteli szokasom és meg is nézné hogy sportolok, tudom nem egy edző de ha pl. bizonyos mozgas sorok javitasra szorulnak, magyaran tisztába van az izomcsoportok terén több mindennel, így tudna tanácsot adni, hogy hogy és hogy ne.

A sportoloknak is van saját sport orvosuk, akik figyelemmel követik a sportoló életét, sporttevékenységét, és étkezési szokasaikat, folyadék stb. lehetne sorolni miket.

A kérdésed szép meg minden de maximum ugy tudom elképzelni, hogy betársul a sporttevékenységbe az orvos csak ugy sporttárs címszóval, mivel a sportolóknak ugye ott az orvosnak az a munkája, csak ugy random csak ha barát, sporttárs, vagy családtag tippem szerint.

Egyszer chateltem egy külföldi doki bácsival, nagyon kedves volt, ő mesélte, hogy ő sportolóknak segít, bicikli sport.

Lényeg, hogy akkor motiváló egy orvos, ha nagyon kedves, és tényleg érezni, hogy a hivatása egyben a hobbija is, és lelkes is, és segítőkész, és profi a szakmájában.

Nálam segített, nem volt rajtam annyi plusz, hogy megkeserítse az életem, mozogtam így is, tudtam úgy öltözködni hogy jól nézzek ki.

Most terhesen terhességi cukorbetegséget állapítattak meg, egyszerűen muszáj tartani a diétát, mert nem csak magamra kell vigyáznom. Várandósság után is megpróbálom tartani ezt az étrendet.

Mar megint te vagy?🤣

Hagyd a b.nod, azt csinal amit akar.

Talan nem zabalna erzelmi alapon, ha toled mindent megkapna...

Ha ennyire nem tetszik 80kg-san, kuld at hozzam! Te meg keress egy csontit. Ennyi.

Nem. Engem nem motivált az, hogy beteg leszek 15 év múlva ha nem fogyok le.

Beteg lettem, ezzel kaptam motivációt a fogyáshoz. DE a mai napig nem viselném el, ha egy orvos folyamatosan a sarkamban lihegne hogy most épp nem fogytam eleget, vagy szarul csinálom , csökkentsek kalóriát blablabla... Számomra ez túl nagy nyomás, és pont ellenkező hatást érne el. Ha b***sztattak azzal hogy le kéne fogyni, hogy nézek ki, kövér disznó vagyok, többet kellett volna fogyni, nem csinálom elég szigorúan stb, akkor én az a típus vagyok aki méginkább magába fordult és bánatában evett.

Persze azok az idők már elmúltak. Úgy csinálom és olyan tempóban haladok ahogy nekem jó. A magánügyem és senkinek sem engedek beleszólást. Mikor orvosi tanácsot pontosan követtem, nem ment a dolog egyáltalán, és a gyógyszerek miatt rosszabbul voltam mint valaha. Mióta másképp csinálom, bogyók nélkül, ( úgy ahogy nekem jó) jól működik a dolog. Nekem ez a fontos. Az orvosok se tudnak mindenkin segíteni.