Kövérek, akik elfogadjátok magatokat! Tényleg jó nektek így, vagy csak bemesélitek, mert egyszerűbb, mint változtatni?

Pár éve még rajtam is volt jó 15 kg túlsúly (zsírban), de én soha nem tudtam elfogadni/átverni magam, hogy nekem az úgy jó volt. Inkább fogtam magam, és egy ponton elkezdtem változni. Azóta lefogytam, és már sokkal izmosabb/erősebb is vagyok. Sokkal jobban érzem magam így.

De találkoztam már nagyon sok olyan túlsúlyos/kövér emberrel, akik ~90 vagy akár több kilósan is azt mondták, hogy ők így boldogok. Legalább ehetnek-ihatnak, lustálkodhatnak, nem úgy, mint a "botsáskák".

De érdekes módon ezeket az embereket is hallani olykor, hogy belefognak ilyen-ilyen hülye kiskegyedes "3 nap alatt 10 kilót fogyhatsz' diétába, hasonló okosságokat osztogatnak facebookon, vagy hallanak egy ilyen Tóth Vera-féle gyomor-bypass műtétről, és ők is szívesen kés alá feküdnének, ha lenne rá pénzük.

Egy ideig tart a lelkesedés, majd kajaimádat és a lustaság legyőzi az akaratot, folytatják a régi életmódot, és marad minden a régiben, újra felveszik az "Én így vagyok tökéletes, nekem így jó" attitűdöt.

Félreértés ne essék, senkit nem akarok megbántani. És ha valaki csak kicsit "húsos", van rajta 5-15 kg felesleg, és úgy mondja, hogy ő boldog a bőrében, azt elhiszem. Amúgy tényleg vannak olyan emberek, akiknek a nőre annyira szép és feszes, hogy ennyi túlsúllyal sincs se stria, se narancsbőr, és tényleg jól néznek ki. Ld. plus-size modellek. De szerintem ez nagyon ritka, és általánosságban elmondható, hogy a túlsúly nem néz ki jól, nem is egészséges, nem ad önbizalmat.

Ti hogy látjátok? (Légyszi, kort, nemet és súlyt is írjatok:)

Jómagam jelenleg 24 éves 165/55 kg-s nő vagyok, pár éve 165/72-ról indultam.