Nem akarok bulimiás lenni! (? )

Igyál jó sok vizet! Eltelít, nem bírsz majd annyit enni.

Amúgy tényleg az a megoldás, hogy tartózkodj társaságban, mert

1., ha hosszabb időkre eltűnsz a wcbe, elkezdenek gyanakodni,->

2. főleg ha hányásszaggal jössz vissza... elég cinkes lesz, abarátaid is kibeszélhetnek, meg mit gondolhatnak rólad -> gondolj ezekre, és meg tudod majd állni :)

Na szia!Én is voltam falásrohamos,de el is híztam nagyon. Miután kiszálltam abból közegből,ami stresszt és idegességet okozta,utána elkezdtem fogyni. Sajna mostanában újra leengedtem,és hashajtózok,de már nem használ (régen segített egy kicsit lelkileg).Sose hánytatnám magam,nem szeretek hányni.Nagyobb kárt okoz,mint a hashajtó.

Én ha egész nap a városban vagyok,van mit csinálnom,nem otthon ülök stresszesen a könyvek felett is akár,nem vagyok egyedül,nincs aki felidegesítsen,eleget mozgok,akkor keveset eszem (pl. reggeli 1 péksüti/alma/kefir, napközben KV, vacsi saláta) és simán fogyok. Sajna nem rendszeres, sok időt töltök itthon,ezért amit sikerül leadni,az gyakran visszajön (le-fel). Nem jó,de elhatároztam, hogy nem lesz több kifogás, nyafogás, mentség, hanem mindig megpróbálok kimozdulni és a valós okát megkeresni a nyűglődésemnek és nem kajálásban vezetem le. Járok könyvtárba is, különórákat veszek, edzéstervet állítok össze magamnak,hogy legyen előttem egy követelmény,de úgy,hogy lazítani is tudjak és csak olyan emberekkel töltsem el az időmet,akik hasznomra vannak és segítenek,nem őrlik fel az energiáimat,nem gonoszkodnak,hanem normálisak és előzékenyek.

Végülis én is úgy híztam el,hogy több energiát vittem be,mint amennyit mozogtam.Ha többet mozognék elképzelhető,hogy fogynék.Minden az agyban dől el,és ott kell rendet tenni, hogy márpediglen én akarom és megcsinálom. Lefogyok,de okosan.Nem a pillanatnak élek,hanem bölcsen a jövőre gondolok.Megcsinálom,mert meg tudom csinálni. Mindig csak egy napra koncnetrálok,hogy az sikeresen menjen. Megfeszítem magam,önfegyelmet gyakorolok,ami hidd el,nagy örömet okoz...:)