Mitől van, hogy kövéren jobban elfogadtam önmagam, ~35 kilós fogyás után pedig már kevésbé, és sokkal több kétség van bennem a külsömet illetőleg?

Az új külsőt idő megszokni, a teljes ruhatáradat cserélgetni meg abszolut pénzkidobás amíg nem éred el azt a súlyt amit tartani akarsz.

Én egy komolyabb súlyt adtam le, és csak akkor cseréltem le minden cuccomat, amikor már végeztem a fogyással lényegében. Kizárólag nadrágokat vettem amikor a combjaimnál szétkoptak belül. Amíg csak tudtam, övvel tartottam magamon. Hülyén nézett ki idővel, viszont legalább nem pazaroltam a pènzemet. Alapvetően 3 nadrággal kezdtem, -60kg után vettem még 3-at, úgy, hogy mindegyik egy mérettel kisebb volt mint az előtte levő, így mire az egyik már lógott rajtam és öv kellett hozzá, meg szétkopott, addigra a másik pont jó lett,szóval a maradék 46kiló fogyást már ezekkel húztam ki. Őszintén nem érdekelt hogy kinek tetszik kinek nem. Az volt a fontos, hogy nekem könnyebb legyen anyagilag. Nadrágokat is csak azért vettem mert muszáj volt. Ha nem kopott volna szét a combomon idővel, végig hordtam volna övvel ugyanazokat amikkel kezdtem.

Turkálóból nem lehetetlen pótolni a köztes ruhadarabokat és majd a célsúlynál bevásárolni véglegesen.

Én sem éreztem jobban magam a bőrömben amikor modellalkatra fogytam, nem vettek észre többen , a személyiségem, a körülményeim nem változtak, tehát nyilván aki addig nem érdeklődött komolyabban az azután sem tette.

Ha teheted, akkor ne válts ruhatárat. Oversize felső simán jó hétköznapra, otthonra. Persze ha olyan a munkád, hogy kell az öltöny, akkor így jártál, de csak azért, hogy legyen, azért ne vegyél.

Amúgy szerintem olyasmi lehet ez nálad, mint a Dunning-Kruger effektus, az azt jelenti, hogy a hülyék okosnak érzik magukat, és minél inkább többet tud valaki egy témáról, annál inkább úgy gondolja, hogy hiányos a tudása. Te is minél inkább lefogysz, annál inkább érzed, hogy van még tennivalód. Vigyázz ezzel majd a célegyenesben (tudom, az még messze van), nehogy valami testképzavarba torkolljon.

Amíg nem éred el a célsúlyod teljesen felesleges ruhákat venni, főleg, ha anyagilag nem olyan kellemes ezt fedezni.

106kg voltam és annyit felesleges ruhát vettem, hogy az valami hihetetlen.

85kg voltam és akkor volt az első bevásárlás, mert hogy nekem elég a 85kg.. 73kg vagyok most.. :D

Az elégedetlenség meg mondhatni természetes..

106kgosan nem foglalkoztam azzal, hogy hogyan nézek ki, most meg heti 4-5 edzéssel, 73kgosan utálok tükörbe nézni. Az ember mindig többet akar, ezzel nincs is baj összességében, csak nem szabad negatívan megélni.

Fogd fel motivációnak. Bár a motiváció is véges, nálam már nincs is. Az edzés később egy szokás lesz, és akkor lesz igazán jó, ha ezt majd eléred.

Valószínűleg akkor nem voltál ennyire elfoglalva a külsőddel. Most meg túlságosan rápörögtél.

Örülj a fogyásnak.

"Ami kellemetlen a fogyásban, a fenekem nagyon eltűnt, így az ülés kemény felületen hosszasan kényelmetlen..."

Ezt én is észrevettem, de nem jutott szembe, hogy a párnák eltűnése miatt van, köszi :D

Amúgy kamaszkoromban, amikor minden iskolatársamnak és nekem is 1-2 nadrágja volt nagyjából évekig, akkor tényleg az övekkel manipuláltuk a változó méreteinket. Bokánál, meg hadd lobogjon :) volt a jelszó.

A fenék lefogyása valóban okozhat kellemetlenséget, főként, ha még akad súlyfelesleg, vagyis nem hatvan, hetven kilóval ülsz rajta.

Láttam netes boltban, lehet kapni párnázott vécédeszkát, illetve deszkára tehető párnát.

Ajánlom a sportolást, fitneszt! Jó edző megtudja mutatni, milyen fenéknövelő edzést lehet végezni. Az megoldás lehet. Ha a csajok képesek erre, akkor a férfiak is. ;)