Milyenek a tapasztalataitok a "mindenből keveset" módszerrel? Szerintetek én letudnék így fogyni? 163cm/75kg lány

Ha minőségi tápanyagokkal operálsz, ami a "minden" nél egy jóval szűkebb kör, akkor nem kéne keveset enned és nem sokallnál be tőle pár nap után ami nyilván falásrohammal, bőgéssel és önutálattal végződik (sokaknál).

A minőségi tápanyag nem azt jelenti hogy csak pufirizs kuszkusz, nagyon finomakat lehet enni.

Hat en 1 eve ugy adtam le 6 kilot. Azota is tartom. Nagyon keveset ettem (tenyleg sutit is gyorskajat is), de azt beosztottam. Sokat mozogtam es csak gyumolcslevet, vizet kavet ittam. Mondjuk az most is igy van. Szoval bevalik:)

16/l

167cm /53.5 kg

Szia!

Én csak azt tudom, hogy akkor lehetne megválaszolni a kérdésedet, ha kipróbálnád, hogy le tudsz-e így fogyni.

Én személy szerint senkinek sem ajánlanám, hogy mindent egyen, kis mennyiségben. A tápanyagszegény ócskusz kaják melletti tápanyaghiány rossz. Hormonálisan pedig a kis gabona, kis édesség is tud hízást okozni, miközben a testünk éhezik, szerintem ez nem jó. De ez csak személyes meglátás!

A 2. válaszoló alakjára egyébként kíváncsi lennék.

Ilyen étkezési szokások mellett, erős szervezettel egyébként lehet egészséges, de mondjuk 5-10 év múlva is megnézném, vajon meddig bírja ezt.

Vannak akik bírják egyébként, ők a kemények :)

Tudományos kutatások megerősítették, hogy az elhízás először az agyban történik meg, emiatt ugyanonnan kiindulva meg is lehet szüntetni. Végül is minden tudati kérdés, minden a tudatban kezdődik, ezért minden a tudat révén képes a legtermészetesebb módon megváltozni.

Mindezt egy gyakorlat segítségével magunkon is kipróbálhatjuk: nyugodtan leülünk, lazult meditációs állapotban, és behunyt szemmel elképzeljük, hogy tollak vagyunk, egy finom, puha kis madártoll. Ha a madártollat kézben tartjuk, nem érzünk semmi súlyt, mert oly könnyű, hogy szinte magától repül. Ha egy tollnak érezzük magunkat, akkor nagyon könnyűek vagyunk, és ezt az érzést kell átélünk. Az ember az érzéssel megadja az értelemnek azt a bizonyosságot, hogy könnyű teste van, az értelem pedig az ő részéről továbbadja a testnek az utasítást, hogy súlyt kell veszítenie. Az értelem nyomást gyakorol a fizikai testre, bármit is szeretne elérni. Jelen esetben ez pedig fogyást jelent, függetlenül attól, hogy diétázunk-e, vagy sem.

Ha ismételten átéljük az érzést, hogy könnyűek vagyunk, ha már jól begyakoroltuk, akkor ezt a nap folyamán sokszor fel tudjuk idézni, aminek folytán az egész anyagcserénket átalakíthatjuk. Persze ennek is, mint mindennek, a gyakorlat az alapja, de a módszer tökéletes.

Meditációs állapotot gyakorold az alábbi a videóval. Lesz benne a huszadik percben egy egyperces üres rész, amikor behunyt szemmel elképzeled magadat, hogy egy nagyon könnyű madártoll vagy. Ha a madártollat kezedben tartod, nem érzel semmi súlyt, mert olyan könnyű, hogy szinte magától repül. Érezd magadat egy ilyen könnyű madártollnak, ezt az érzést kell átélned.

https://www.youtube.com/watch?v=c9JtaSCIdLs

Én félig -meddig eszerint fogyok.

Mondom miért:

Az esetek olyan 70%-ban figyelek arra,hogy mit egyek és mennyit.

Ezek a tojás, csirke, rizs,tk.pékáru, zöldségek, túró, spenót ilyesmi.

Viszont egy héten kb 2-3x simán előfordul, hogy nem ezeket eszem.

Pl megkivanok egy túró rudit, egy kis üveges topjoyt,egy szelet sütit, ha van itthon, vagy olyat ami itthon van fozve, de nem épp a legdiétásabb, pl hurka krumplival,pizza,spagetti,stb.

Na ezeknél érvényesül az,hogy csak keveset. Nem 2-3 szelet pizzát vagy sütit nyomok be,vagy nem egy tábla csokit,mint ezeket tettem anno, hanem csak egy szelet süti, egy szelet pizza,kisadag spagetti,pár kocka csoki.

És nekem ez működik, de nem tudom,úgy is működne -e,ha minden napom így nézne ki. Mert attol,hogy ez nekem alkalmanként becsuszik, mondom, heti 2-3x,attól a hét többi napján szigorúan tartom magam a diétámhoz.

Szóval teszteld magadon,mi hogy működik nálad, ha nem fogysz, de nem is akarsz mindenről teljesen lemondani, próbáld meg úgy, ahogy én csinálom, hátha az már beválik. :)

Pedig van alapja annak, hogy az elménk uralja a testünket.

Viszont azt senki sem mondta, hogy szétszórt tudattal (szétszórt figyelemmel) rá lehet koncentrálni egy bizonyos célra. Ergó hiába gondol valaki fogyásra, egészségre.. ha csak úgy csinál mintha ezekre a célokra gondolna, de a tudata nem rendezett, akkor valójában mégsem irányítja a testét a kívánt módon. Na szerintem ezért nem működik a legtöbb embernél az ilyen típusú módszer.

Lehetne hatni tudattal, gondolatokkal a testünkre, azonban ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető - míg az étkezésünkkel minden nap valóban hatunk a testünkre, és ennek a hatását évek távlatában érezzük is.

Én ezt félig-meddig betartom, hasonlóan az egyik korábbi válaszolóhoz. Nálam inkább elv, hogy semmi nem tilos, ezért nem jön rám a roham, hogy most meghalok, ha nem ehetek "rendes ételt" (mint mondjuk a hurka).

Amin változtattam: pékáru csak reggel és akkor is kevés (maximum egy fél kifli/zsemle/egy szelet előreszeletelt kenyér, és lehetőleg abból is teljes kiőrlésű). De ebédre simán eszem például sült csirkét, éppen csak köret gyanánt mellérakok almát, uborkát, ilyen-olyan zöldséget, meg esetleg sajtot. Száműztem a cukros italokat, de ha nagyon kívánom, akkor mondjuk megiszom két deci vizet és rá egy korty gyümölcslét. Emellé heti egy bűnözési alkalmat adok magamnak - ez nem egy nap, hanem egy étkezés. Ilyenkor férhet bele egy forró csoki, egy szelet pizza vagy hasonló, de mivel heti egy alkalmam van, kétszer is meggondolom, mire "költöm el". Mellette szobabiciklizek és ha jó idő lesz, eljárok majd uszodába is. Nincs tiltólista, nincs bűntudat, nem jönnek rám falási rohamok - de a nadrág igen, amit három hete még nem tudtam begombolni. Nekem eddig bevált, és úgy érzem, hosszú távon is képes leszek tartani.