Miért van ennyi testképzavaros ember? Mi ennek az oka?

Ezeknek a fele, de lehet hogy a többsége nem testképzavaros, szimplán csak egónövelés kell nekik, az olyan válaszok, hogy nem kell fogynod, nincs felesleged stb stb.

De nekem pl van egy munkatársam, 170cm és 50kg, és amíg kövér voltam, rendszeresen terelte a témát amikor a többiekkel beszélgettem ( teljesen másról)- arra, hogy ő fogyni akar mert olyan kövér. Nála ez szimpla burkolt beszólogatás volt.

Engem nem érdekelt, mert számomra ő egy senki volt, de egy másik lány( átlagos testalkatú) egyszer megunta és mondta neki, hogy " hát tényleg rádfér". Na azon halálosan megsértődött😂 mi meg jót nevettünk. Ilyenek is vannak. A tesóm is csinàlta ezt régebben. 🤮 A fogyásom végefelé egyszer vele is megcsináltam azt ami a munkatárssal volt. Azóta már legalább hallgat. 🙏

Nekem az tett rá egy lapáttal, hogy láttam mibdkét oldalt. Ahogyan a kövérekkel bánnak, meg ahogy a vékonyakkal.

Ég és föld, amióta lefogytam, az egész világ kedvesebb, előzekenyebb, udvariasabb, sokkal több lehetőségem van mindenben, tetszem a pasiknak, sokan dicsérnek.

Én pl rettegek, hogy visszahízok és ugyanolyan rohadék módon fognak bánni velem,mint akkor.

Ezért figyelek betegesen a táplálkozásomra.

Én nem követem nagyon a social media felületeket, persze így is látom az insta celebek életét, külsejét, de nálam legalábbis nem ezt gondolnám fő oknak. Nekem nőként nincs szerencsés alakom, a legjobb formámban is nagyon távol vagyok a 90-60-90 mérettől, nincs dús hajzuhatagom, sem profi sminkes tehetségem, így marad az, hogy "legalább" vékony vagyok és ettől tudom csinosnak érezni magam.

De a mögöttes okokat én is inkább abban látom, amit a 3-as is említett, itthon nagyon ciki és nagyon drága pszichológushoz járni, pedig sok embernek tök hasznos lenne. Én magamon is észreveszem, hogy egy csomó más dologban is nagyon végletes vagyok, a munkahelyemen nem tudok otthagyni a nap végén egyetlen részfeladatot sem, itthon vagy teljesen kitakarítom a lakás minden négyzetcentiméterét vagy mosogatni sincs erőm, nem is értem miért lep meg, hogy a fogyókúrának is egészen elfogadható testalkattal és brutális koplalással vágtam neki. Most próbálom ésszel csinálni, tudatosan enni, de így is elkeserít, ha másnapra csak pár dekával mutat kevesebbet a mérleg és minden picit is plöttyedt rész zavar a testemen, rosszabb napjaimon ahogy éhes leszek elkezdek inkább edzeni kifulladásig, hogy erőm se legyen enni és ami a legszörnyűbb, hogy amikor összehozok egy ilyen edzős napot vagy egész napos koplalással kihozok egy kb. 500 kalóriás napot, akkor hiába tudom fejben, hogy ez mekkora hülyeség volt mégis van mellette egy nagyon jóleső, megnyugtató érzés, amitől végre nyugodtan, stresszmentesen tudok aludni. Szóval bennem mentálisan kialakult egy borzasztó egészségtelen belső motiváció ezekre a hülyeségekre. Próbálom tényleg tudatosítani magamban, hogy ez nem jó, de így hogy ott van közben ez az elégedettségérzés nehéz mindig a jó döntést hozni. Ezt egyébként szerintem szakember segítségével tök hamar rendbe lehetne rakni, kéne is, de engem is visszatart, hogy emiatt mennyire megbélyegeznének. És aki egyébként is szorongós, annak nagyon nehéz pont egy ilyen szorongással segítséget kérni, ez szerintem a social mediában látottaktól teljesen független.